Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az ukrán gabona Kelet-Európába áramlása a szomszédban zajló háború közvetlen következménye volt. Oroszország ugyanis tengeri blokád alá tudta venni a fekete-tengeri ukrán kikötőket, és a gabona tengeri úton történő kivételébe csak úgy egyeztek bele, ha a Nyugat enyhít a szankciókon, például az agrártermékek exportjával foglalkozó orosz bank visszatérhet a nemzetközi pénzpiacokra.
A szankciók enyhítésére azonban Washington és Brüsszel sem volt hajlandó, ám a fejlődő világ egy jelentős része az ukrán gabonával tudja csak megoldani élelmezését. Az éhínség a migrációs nyomás növekedésével is járhat, ezért született döntés az ukrán gabona átszállításáról az EU területén, elsősorban vasúton. Ez egyébként összhangban van az Ukrajnával kötött társulási megállapodással is, amely vámmentes szabadkereskedelmi együttműködés kialakításáról rendelkezik
– jelentette ki a szakértő. Megjegyezte, hogy a döntés miatt elképesztő mértékben nőtt a térségünkbe érkező ukrán gabona mennyisége. A háború előtt mintegy 50 ezer tonna gabona érkezett egész évben, 2023-ban ez már havi 250 ezer tonnára növekedett. Ráadásul, szemben a brüsszeli ígéretekkel, ennek mindössze kétharmada ment tovább az éhező országokba, egyharmad része itt maradt Európában, jelentősen letörve az árakat.
Ez persze a fogyasztók szempontjából előnyösnek tűnhet, de fontos megjegyezni: az ukrán gabona azért ilyen olcsó, mert arra nem vonatkoznak a nagyon szigorú uniós előírások, így igen megbízhatatlan minőségű és akár egészségügyi kockázatai lehetnek az elfogyasztásának. A piac dömpingszerű elárasztása ráadásul a helyi termelőket is tönkreteszi. Ha pedig Európa nem tud a saját élelmezéséről gondoskodni, úgy ez még kiszolgáltatottabbá teszi a kontinenst és annak lakosságát
– tette hozzá az elemző. Hozzátette, hogy Brüsszel a már említett társulási megállapodás részeként rendeletet is alkotott, amely felhatalmazta arra, hogy szükség esetén minden védőintézkedést megtegyen. A keleti tagállamok követelésére ezt meg is tette májusban, de a határidő most szeptemberben lejárt.
Az ismételt kérések ellenére Brüsszel hallani sem akart a hosszabbításról, pedig az ukrán gabonadömping a legrosszabb időben indult volna újra: aratáskor. Nemcsak annak árlenyomó hatása miatt probléma ez, hanem a tárolási kapacitás szűkössége miatt is, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a learatott magyar gabonát egyszerűen nem lehetne hol eltárolni
– mondta Dornfeld László aki szerint ismét a nyugati tagállamok politikai elitjének szűklátókörűségét láthatjuk a gyakorlatban, amely már a migrációs válság idején is megmutatkozott, és egyáltalán nem törődik a hosszú távú következményekkel. A módozat a szakértő szerint már jól megszokott: a nyugatiak csak a döntés előnyeit élvezik, míg a keleti tagállamok megkapják a nyakukba a vele járó problémákat.
Borítókép: Oroszország nem hosszabbította meg a fekete-tengeri gabonamegállapodást, amely az ENSZ és Törökország közbenjárásával lehetővé tette az ukrán gabona világpiacra jutását. (Fotó: OSINTdefender/ Twitter)
