Az egyház (Svéd Egyház) és az állam Svédországban 2000-ben vált szét, ami annak tükrében, hogy a szekularizálódás a 20. században még a legtöbb nyugati országénál is gyorsabb ütemben zajlott, rendkívül későinek hat. A svéd alkotmány egyik sarokköve a vallásszabadság, ami leginkább a vallástól való függetlenséget jelenti ebben a meglehetősen ateista skandináv országban, ugyanakkor ez nem vonatkozik az államfőre, azaz a királyra: a mindenkori uralkodónak meg kell vallania az evangélikus hitét. Ezt egyre kevésbé nézik jó szemmel az alattvalók, a többség szerint őfelségének is szabadnak kellene lennie hitében.
Ha egy átlag svédet kérdezünk, túl sok emlékezetes momentumot nem tud az eltelt ötvenévnyi uralkodásáról elmondani, talán megemlíti a 2004-es cunami után tett személyes és szenvedélyes beszédét, esetleg a Covid-járvány elején elmondottakat és azt, hogy talán először és utoljára nyíltan bírálta a svéd kormány és a hatóságok döntéseit (a járványkezelés kapcsán).
Károly Gusztáv nem kifejezetten karizmatikus király, a svédek inkább a királyi házat szeretik, mint a király személyét. Az uralkodót leginkább a sport és a veterán autók érdeklik, de tagadhatatlan, hogy rendületlenül és fegyelmezetten végzi protokolláris és diplomáciai munkáját immáron ötven éve. Bár uralkodása alatt voltak a királyi házra nézvést kevésbé népszerű időszakok, az Ipsos közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint a monarchia támogatottsága továbbra is erős: a válaszadók 62 százaléka meg akarja őrizni a jelenlegi államformát.
A támogatottság minden választói csoportban erős többségben van, ez alól csak a második legnagyobb ellenzéki párt, a marxista Balpárt szavazói jelentenek kivételt. Körülbelül ugyanennyien vélekednek úgy, hogy a király az elmúlt években jól végezte a munkáját, ugyanakkor a többség szerint itt az ideje, hogy átadja a trónt lányának, Viktória koronahercegnőnek.
Mindössze a válaszadók 38 százaléka szeretné, ha továbbra is Károly Gusztáv maradna a trónon. Ez pedig nagyon nagy változás a korábbiakhoz képest, 2010-ben még 64 százalék tette le a voksát a jelenlegi király mellett. Ez a felmérés gyakorlatilag ugyanazt tükrözi vissza, mint amit az elmúlt évek összes kutatása mutatott, Viktória népszerűbb az apjánál. Ezért nem lehetetlen, hogy a 20. századi svéd királyok meglepő lépései sorába Károly Gusztáv is felsorakozik, és az ötvenéves uralkodását lánya javára történő lemondásával „koronázza” meg, ha már a valódi koronát sohasem viselte.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/TT News Agency/Claudio Bresciani)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!