Ötven éve a trónon a svéd király

XVI. Károly Gusztáv Svédország leghosszabb ideig uralkodó királya.

2023. 09. 16. 4:51
SWEDEN TE DEUM KING CARL GUSTAF
SWEDEN TE DEUM KING CARL GUSTAFú Sweden's Queen Silvia and King Carl XVI Gustaf, Princess Christina, Mrs Magnuson and Tord Magnuson attend a thanksgiving service, Te Deum, in the Palace Church at the Royal Palace in Stockholm, Sweden, on September 15, 2023, in connection with the 50th anniversary of HM the King's accession to the throne. Photo: Claudio Bresciani / TT / code 10090 (Photo by Claudio Bresciani / TT NEWS AGENCY / TT News Agency via AFP) Fotó: Europress/AFP/Claudio Bresciani
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szeptember 15-én ünnepli a XVI. Károly Gusztáv svéd király trónralépésének ötvenedik évfordulóját, ezzel az ország leghosszabb ideig uralkodó királya. Az évfordulót egész évben ünneplik, a király a királynéval együtt idén az ország mind a 27 megyéjét felkeresi személyesen, de az ünnepségsorozat a héten csúcsosodik, fogadásokkal, gálavacsorával és a szombati parádéval, amikor a királyi pár körbekocsizik Stockholmban.

Károly Gusztáv, teljes svéd nevén Carl Gustaf Folke Hubertus 1946. április 30-án született Stockholmban, Gusztáv Adolf koronaherceg ötödik, és egyben első fiúgyermekeként. A kisherceg alig volt kilenc hónapos, amikor édesapját egy tragikus repülőgép-szerencsétlenségben elvesztette. Nagyapja, VI. Adolf Gusztáv halálát követően, 27 évesen lépett trónra, de ahogy az elhunyt uralkodót, így őt sem koronázták meg.

Feleségét, a nála három évvel idősebb, polgári származású, német–brazil Silvia Renate Sommerlath-ot 1976-ban vette feleségül, akit négy évvel korábban az 1972-es müncheni olimpián ismert meg.

Ha a mai öröklési rend lett volna ötven éve hatályos, ma nem a 77 éves Károly Gusztáv lenne a svéd király, hanem egyik nővére. Amikor a mostani király első gyermeke, Viktória megszületett 1977-ben, még fiú ágon öröklődött a trón, így két év múlva, a másodszülött Károly Fülöp volt az első számú trónörökös, de nem sokáig, mert negyven évvel ezelőtt az országgyűlés megváltoztatta a jogszabályt, ami alapján a legidősebb gyermekre, Viktóriára szállt át az első számú hely. 

Több apróbb módosítás mellett jelentős lépés volt a királyi ház életében, hogy 2019-ben Károly Gusztáv kinyilatkoztatta, hogy visszavonja két fiatalabb gyermekétől származó unokái királyi státusát annak érdekében, hogy az jobban kötődjön az államfői tisztséghez, mindamellett, hogy meghagyta a gyermekek hercegi státusát és az öröklési sorban betöltött pozíciójukat.

Svédország csak mintegy száz éve demokrácia, és ez idő alatt elég progresszív utat futott be, és ez igaz a királyság intézményére is. A 20. században egyik királyt sem koronázták meg, mert nem tartották „modern” uralkodóhoz méltónak a „középkori szokást”. Mi több, a mostani uralkodó nagyapja, VI. Gusztáv Adolf a 20. század közepén, amikor a kormány alkotmányos vizsgálatot indított a köztársaság bevezetésének lehetőségeinek áttekintésére, az öreg király aláírta ezt javaslatot, ami valószínűleg az egyetlen alkalom az európai történelemben, hogy egy király önként ellenjegyezzen egy ilyen dokumentumot. 

A királyság ugyan maradt, de fokozatosan zsugorodott a szerepe. XVI. Károly Gusztáv trónra lépése egybeesett a királyi hatalomnak új kereteket biztosító alkotmánymódosításokkal, amelyben a király megfosztották minden politikai hatalomtól. Annak ellenére, hogy maradt ő az államfő, annyi hatalma sincs, mint az angol uralkodónak, így például a kormányfőt sem ő nevezi ki.

A miniszterelnökjelöltet a házelnök kéri fel a kormányalakításra, majd a parlament miután megszavazta, csak egy bemutatkozó találkozóra járul a miniszterelnök kabinetjével a király elé. A legfontosabb esemény, ami nevéhez fűződik, a Nobel-díjak átadása, bár döntési joga az elismerés kapcsán sincs.

Az egyház (Svéd Egyház) és az állam Svédországban 2000-ben vált szét, ami annak tükrében, hogy a szekularizálódás a 20. században még a legtöbb nyugati országénál is gyorsabb ütemben zajlott, rendkívül későinek hat. A svéd alkotmány egyik sarokköve a vallásszabadság, ami leginkább a vallástól való függetlenséget jelenti ebben a meglehetősen ateista skandináv országban, ugyanakkor ez nem vonatkozik az államfőre, azaz a királyra: a mindenkori uralkodónak meg kell vallania az evangélikus hitét. Ezt egyre kevésbé nézik jó szemmel az alattvalók, a többség szerint őfelségének is szabadnak kellene lennie hitében.

Ha egy átlag svédet kérdezünk, túl sok emlékezetes momentumot nem tud az eltelt ötvenévnyi uralkodásáról elmondani, talán megemlíti a 2004-es cunami után tett személyes és szenvedélyes beszédét, esetleg a Covid-járvány elején elmondottakat és azt, hogy talán először és utoljára nyíltan bírálta a svéd kormány és a hatóságok döntéseit (a járványkezelés kapcsán).

Károly Gusztáv nem kifejezetten karizmatikus király, a svédek inkább a királyi házat szeretik, mint a király személyét. Az uralkodót leginkább a sport és a veterán autók érdeklik, de tagadhatatlan, hogy rendületlenül és fegyelmezetten végzi protokolláris és diplomáciai munkáját immáron ötven éve. Bár uralkodása alatt voltak a királyi házra nézvést kevésbé népszerű időszakok, az Ipsos közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint a monarchia támogatottsága továbbra is erős: a válaszadók 62 százaléka meg akarja őrizni a jelenlegi államformát. 

A támogatottság minden választói csoportban erős többségben van, ez alól csak a második legnagyobb ellenzéki párt, a marxista Balpárt szavazói jelentenek kivételt. Körülbelül ugyanennyien vélekednek úgy, hogy a király az elmúlt években jól végezte a munkáját, ugyanakkor a többség szerint itt az ideje, hogy átadja a trónt lányának, Viktória koronahercegnőnek.

Mindössze a válaszadók 38 százaléka szeretné, ha továbbra is Károly Gusztáv maradna a trónon. Ez pedig nagyon nagy változás a korábbiakhoz képest, 2010-ben még 64 százalék tette le a voksát a jelenlegi király mellett. Ez a felmérés gyakorlatilag ugyanazt tükrözi vissza, mint amit az elmúlt évek összes kutatása mutatott, Viktória népszerűbb az apjánál. Ezért nem lehetetlen, hogy a 20. századi svéd királyok meglepő lépései sorába Károly Gusztáv is felsorakozik, és az ötvenéves uralkodását lánya javára történő lemondásával „koronázza” meg, ha már a valódi koronát sohasem viselte.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/TT News Agency/Claudio Bresciani)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.