Novák Katalin elmondta, hogy Magyarország hazai összterméke (GDP) több mint hat százalékát fordítja a családokra. Szólt a gyermeket nevelő, vállaló családok lakástámogatásáról, valamint arról is, hogy a négy- vagy többgyermekes édesanyák életük végéig mentesülnek személyi jövedelemadójuk fizetése alól.
De a családalapítást, a gyermekvállalást és nevelést szeretnék segíteni a diákhitel-tartozás felfüggesztéséről, illetve elengedéséről szóló döntések is. A diákhitellel rendelkező nők esetében az első gyermek születésénél három évre felfüggesztik a tartozás törlesztését, a második gyereknél a felfüggesztés mellett a tartozás felét is elengedik, míg a harmadik gyerek esetében teljesen elengedik a tartozást.
Novák Katalin kifejtette továbbá, hogy a pénzügyi támogatás mellett a gondolkodásban is családbarát fordulatra van szükség. Mint mondta, a magyarokat természetüknél fogva a családközpontúság jellemzi, de Magyarországot is érintik a családellenességre buzdító törekvések. A köztársasági elnök kiemelte, hogy véleménye szerint a magyar emberek úgy érzik, a gyermekeik ki vannak téve ezeknek a veszélyeknek.
A gyermeknevelés a szülők joga és felelőssége – mutatott rá Novák Katalin, aki szerint a magyarok meg akarják védeni a gyermekeik neveléséhez való jogukat. A köztársasági elnök azt hangsúlyozta: Magyarország Alaptörvénye kimondja azt is, hogy az anya nő, az apa férfi.
Novák Katalin arra biztatta a résztvevőket, hogy ha nem értenek egyet a gyermekvállalással kapcsolatos főáramlattal, merjenek ellenállni. Saját példáját ismertetve is azt üzente, hogy a családalapítás és a munkában való helytállás összeegyeztethető, a nők számára pedig meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy együtt választhassák az anyaságot és a karriert.