Az Európai Parlament plenáris ülésén tárgyalta a harmadik országok által alkalmazott gazdasági kényszerítésről szóló jelentést és szavazott is róla. Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában kifejtette, hogy Magyarország érdeke a nyitott világkereskedelem és a tagállami érdekeket figyelembe vevő kereskedelempolitika.
A szabadkereskedelem mellett Európa önvédelme is fontos, az Európai Uniónak meg kell tudnia védeni saját gazdasági érdekeit egy harmadik ország esetleges nyomásgyakorlásakor.
A fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy az új, gazdasági kényszerítés elleni védelemről szóló rendelet kiszolgáltatott helyzetbe hozza az EU-t harmadik országokkal szemben. Kiemelte továbbá: az európai piacvédelem álcája mögé bújva a tagállami érdekvédelem utolsó bástyáját jelentő külügyi vétó felszámolását célozza.
A javaslat kulcsa, hogy a szerződések szerint az unió a közös kereskedelempolitika területén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Az új rendelet ezt a területet akarja kibővíteni azért, hogy az EU kizárólagosan, a tagállamok megkérdezése nélkül dönthessen olyan kérdésekben, mint a külügyek és a szankciós politika. Ez a tagállamok megkerülése, a nemzeti hatásköröket súlyosan csorbító intézkedés, a szerződéseink megkerülése!
– zárta felszólalását Schaller-Baross Ernő. Korábban lapunknak elmondta: a javaslatot elsősorban Litvánia és Kína 2021-ben kialakult ellentéte tette sürgetővé, de az ügy csak azon a ponton érte el az Európai Unió ingerküszöbét, amikor a német autóipar is érintetté vált a kérdésben. – A helyzet ugyanis odáig fajult, hogy a kínai gépek és alkatrészek behozatala, valamint a litván termékek Kínába történő értékesítése leállt, megszakítva ezzel a globális ellátási láncot. Így került a biztosi kollégium elé tavaly decemberben ez a gazdasági kényszerítő intézkedések elleni fellépésről szóló szabály – ismertette a képviselő.
Arról is beszélt korábban, hogy a javaslat szerint az unió vagy valamely tagállam legitim, szuverén döntéseibe való beavatkozás gazdasági kényszerítésnek minősülne, ha pedig az EU egy harmadik ország által provokált ügyben kereskedelempolitikai válaszlépést tesz, az onnantól kezdve kereskedelempolitikai ügy, kizárólagos európai uniós hatáskör. Ez azt jelenti, hogy az unió dönt a megfelelő szankcióról, a tagállam nem intézkedhet önállóan.
A dokumentum szerint az Európai Bizottságnak lesz a feladata, hogy a kényszerítés gyanúját kivizsgálja. A testületnek erre négy hónapja lesz.
Ezt követően az Európai Tanácsnak 8-10 héten belül kell minősített többséggel döntenie arról, hogy valóban kényszerítésről van-e szó.
A cél, hogy párbeszéd és dialógus útján meggyőzze az érintett ország hatóságait, hogy ne alkalmazzanak kényszerítést, ha ez nem történik meg, akkor jöhetnek a válaszlépések.
Borítókép: Schaller-Baross Ernő felszólalása (Forrás: Fidesz-eu.hu)
