Az európai baloldal saját politikai céljainak rendelné alá az uniós integráció alapdokumentumait: eltörölnék az egyhangúság előírását az Európai Tanácsban. A közös kül- és biztonságpolitika területén – többek között az uniós pénzügyek, az adózással kapcsolatos jogharmonizáció és egyéb ágazatok mellett – ugyanis egyhangúság szükséges a tanácsban. Éppen a jelenlegi német kormány koalíciós szerződése a legelhivatottabb ennek feloldásában, álláspontjuk szerint az Európai Uniónak egységesen kell fellépnie a nemzetközi kihívások hatékony kezelése érdekében, így a külpolitikai döntéseket nem egyhangúsággal kellene meghozni, hanem minősített többséggel – fejtette ki Schaller-Baross Ernő.
Hozzátette, ezen felül az előterjesztés szerint az úgynevezett 7. cikkely szerinti jogállamisági eljárást már a tagállamok egyötöde kezdeményezhetné. Vagyis egyszerű többséggel lehetne dönteni az eljárás megindításáról, és a tagállamok egyhangú szavazata helyett elég lenne a minősített többség egy tagállam „elítélésére”.
Jelenleg Magyarország és Lengyelország ellen zajlik ilyen eljárás, és az európai baloldali pártok úgy vélik, hogy azért nem került még sor szavazásra a tanácsban, mert tudni lehet, hogy hazánk és Lengyelország kölcsönösen vétózná a másik elmarasztalását– magyarázta a képviselő. Mindez szerinte azt jelenti, hogy az EP saját politikai céljaihoz igazítaná a módszereket, vagyis a gombhoz varrná a kabátot.
Átlépni a kormányokon
Schaller-Baross Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kezdeményezés szerint korlátlan kezdeményezési jog illetné meg az Európai Parlamentet szakpolitikára tekintet nélkül, és költségvetési jogköreit is kiterjesztenék.
– Itt arról van szó tehát, hogy az unió tagállamait nem illetné meg a vétójog a továbbiakban, de az Európai Parlament számára létrehoznánk egy ilyen fajta jogosultságot – fejtette ki.
Elmondása szerint mindezt azok után lépte meg az Európai Parlament baloldali többsége által vezérelve, hogy a kezdeményezés hivatkozási alapjaként szolgáló Európa jövője konferenciasorozat a legkevésbé sem az egység jegyében zajlott le, sokkal inkább az elképzelések közötti szakadékot mélyítette el. Az Európai Parlament frakciói közül például elutasították a konferencia eredményét a konzervatív, valamint az EU-szkeptikus szélsőjobboldali és egyes szélsőbaloldali pártcsoportok, ellene foglaltak állást egyes néppárti delegációk, és hasonlóképpen elhatárolódó nyilatkozatot tett közzé a héten a Fidesz európai parlamenti delegációja is. Az Európai Parlament mindezek után, az uniós legitimáció letéteményesének képzelve magát, megpróbálja keresztülvinni a fenti elképzeléseket, miközben elfelejti, hogy az Európai Unió felhatalmazása a tagállamokon alapszik.