Megvonná a tagállamoktól a vétót az Európai Parlament

Az Európai Parlament a héten ismét tanújelét adta, hogy csak abban az esetben támogatja a demokráciát, ha a saját érdekeit szolgálja – mondta el lapunknak Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő. A plenáris ülés napirendjén szerepelt ugyanis az Európai Unió alapszerződéseinek módosítására irányuló kezdeményezés, amelyben a parlament az Európai Unió megreformálására hivatkozva nem másra készült, mint leépíteni a nemzeti érdekek utolsó védőbástyáját: a tagállamok vétójogát.

EP-129133C_Plenary_6_Data Fotó: Brigitte HASE

Ha a parlament el is éri az alkotmányozó konvent meghirdetését, az uniós alapszerződések bármilyen módosítása konszenzust igényel az unióban részt vevő országok teljes köre részéről. Ennek elérése az alapszerződések által előírt úton nem reális.

Emlékezzünk vissza, hogy 2005-ben a francia és holland referendum során nagy többséggel utasították el az állampolgárok az uniós alkotmány szerződését. Az EU jövője konferencia kapcsán nemrégiben tizenhárom tagállam kormánya jelezte, hogy nem támogatja a megfontolatlan, idő előtti kísérleteket a szerződés megváltoztatására irányuló folyamat elindítására. Mindez tehát ebben a formában nem egy észszerű forgatókönyv, hanem a baloldal politikai játszmája, egy föderalista vágyálom – hangsúlyozta Schaller-Baross Ernő.

Gazdasági megfélemlítés

A tagállamok vétójogának megszüntetését az uniós intézmények az alapszerződések módosítását megkerülve tennék, kijátszva a tagállamokat. A külpolitikai vétó felszámolásának egyik potenciális eszköze lehet az Európai Bizottság tavaly decemberi javaslata, melynek célja nem kevesebb, mint leszámolni azokkal a gazdasági kényszerítő intézkedésekkel, amelyeket bizonyos esetekben a nem uniós országok az EU-val szemben alkalmaznak vagy alkalmazni próbálnak.

A gazdasági megfélemlítés formái közé tartozik például, ha egyes országok nyíltan kényszerítő piacvédelmi eszközöket alkalmaznak az EU-val szemben, vagy ha szelektíven folytatnak ellenőrzéseket valamely uniós országból érkező árukon, illetve ha bojkottálnak meghatározott származású termékeket

– sorolta a képviselő. Schaller-Baross Ernő szerint ezzel az elhatározással már önmagában is egyedülálló lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, azonban a javaslat közvetett célja ezen messze túlmutat.

A javaslatot elsősorban Litvánia és Kína tavaly év végén kialakult ellentéte tette sürgetővé, de az ügy csak azon a ponton érte el az Európai Unió ingerküszöbét, amikor a német autóipar is érintetté vált a kérdésben. – A helyzet ugyanis odáig fajult, hogy a kínai gépek és alkatrészek behozatala, valamint a litván termékek Kínába történő értékesítése leállt, megszakítva ezzel a globális ellátási láncot. Így került a biztosi kollégium elé tavaly decemberben ez a gazdasági kényszerítő intézkedések elleni fellépésről szóló szabály – ismertette a képviselő.

Célkeresztben a külügyi vétó

Schaller-Baross Ernő elmondása szerint a javaslat kulcsa, hogy a szerződések szerint az uniónak a közös kereskedelempolitika területén kizárólagos hatásköre lenne, e területen a tagállamok nem tehetnek önálló intézkedéseket, és a tanácsi szavazás során sem lenne szükség egyhangú döntéshozatalra, elég lenne a minősített többség. A javaslat szerint az unió vagy valamely tagállam legitim, szuverén döntéseibe való beavatkozás gazdasági kényszerítésnek minősülne, ha pedig az EU egy harmadik ország által provokált ügyben kereskedelempolitikai válaszlépést tesz, az onnantól kezdve kereskedelempolitikai ügy, kizárólagos európai uniós hatáskör. Ez azt jelenti, hogy az unió dönt a megfelelő szankcióról, a tagállam nem tehet önálló intézkedést.

A szabályozás rendhagyó értelmezést kaphat, amennyiben az elmúlt időszak külpolitikai történéseit, azon belül pedig az Oroszországgal szemben kiszabott szankciók természetét vizsgáljuk, hiszen azok elsősorban a kül- és biztonságpolitika, tartalmilag azonban az energiapolitika és a beruházás- és kereskedelempolitika szakterületei alá is tartoznak

– világított rá Schaller-Baross Ernő. A képviselő szerint nem kérdés, hogy Oroszország fellépése több szempontból is kiteljesíti annak a gazdasági kényszerítésnek a fogalmát, amellyel a javaslat operál. Brüsszel tehát ilyen szabályozást vezetne be annak érdekében, hogy a vétójogot megkerülve rákényszerítse a tagállamokra az akaratát. Ez durva sértés az intézmények részéről a jogállamiság elvére nézve – jegyezte meg.

– Eközben az uniós intézmények még egymás döntéseit sem tartják tiszteletben – mutatott rá a képviselő, arra utalva, hogy az európai liberálisok frakciója ezen a héten jelentette be, hogy bizalmatlansági indítvánnyal zsarolná az Európai Bizottságot, amiért az egyéves huzavona után végre hozzáférést enged Lengyelország számára a helyreállítási alapból jogszerűen járó forrásokhoz. – Brüsszel szereptévesztése a történelemben példa nélkül áll – jelentette ki Schaller-Baross Ernő.

– Mi, magyarok, abban hiszünk, hogy a kontinens sikeres jövőjének kulcsát a nemzetállamok jelentik. A magyar kormány arra kapott felhatalmazást és a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői azért dolgoznak, hogy a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásával egy szabadabb, demokratikusabb Európát hozzunk létre – zárta mondandóját a képviselő.

Borítókép: Schaller-Baross Ernő szerint a nemzeti érdekérvényesítés utolsó bástyáit is lerombolhatják (Fotó: Európai Parlament)