Alfred Nobel hagyni akart valamit maga után: így lett a Nobel-díj

Egy félreértés miatt döntött úgy, hogy megalapítja a Nobel-díjat.

(FILES) Nobel medals are displayed at the laboratory of Alfred Nobel, where powder trials and experiments with artificial rubber and synthetic threads were carried out, in Karlskoga, Sweden on September 16, 2021. On Monday, October 2, 2023, a week of announcements of the Nobel Prize will kick off. The awards, first handed out in 1901, were created by Swedish inventor and philanthropist Alfred Nobel in his 1895 will to celebrate those who have "conferred the greatest benefit on mankind." (Photo by Jonathan NACKSTRAND / AFP) Fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP

„Inventas vitam iuvat excoluisse per artes”, vagyis: szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni − ez a latin mondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A díjat a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel alapította, miután elolvasta nekrológját, és az nem szolgált örömére. Bátyja 1889-ben bekövetkezett halálakor ugyanis több lap – tévedésből – a mesés vagyonát a dinamit feltalálásával megalapozó Nobelt búcsúztatta, nem túl hízelgő szavakkal. Ő ekkor átgondolta életét és úgy döntött, hogy vagyonát a béke céljaira, az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja.

Nobel 1895. november 27-én kelt, svéd nyelvű végrendeletében így rendelkezett: „A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették.”

„...Egy részt annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén, egy részt annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta, egy részt annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében, egy részt annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy részt annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében” – áll végrendeletében.

Nobel ugyanakkor − a közhiedelemmel ellentétben − nem volt békeharcos, egyszer azt mondta: „dinamitgyáraim hamarabb véget vetnek a háborúknak, mint a békekonferenciák”.

A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a stockholmi Karolinska Intézet, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság ítéli oda,

mert a díj alapításakor Norvégia és Svédország uniót alkotott. A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította, hivatalos elnevezése: a Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja. 

Fotó: Forrás: MTI

A jelöléseknek minden évben február 1-jéig kell befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A testületek azt csak ötven év múltán hozzák nyilvánosságra, kik szerepeltek a jelöltek listáján.

A díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én (az első és a második világháború alatt voltak évek, amikor a díjakat egyáltalán nem, vagy csak néhány kategóriában ítélték oda). A kitüntetettek Stockholmban a svéd királytól, a Nobel-békedíj kitüntetettje Oslóban a Storting bizottságának elnökétől a norvég király jelenlétében veszi át az érmet és az oklevelet, amelyekhez egy csekket is mellékelnek.

A kézzel gyártott, mintegy 6,5 cm átmérőjű, 20 dekagramm súlyú, 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos: Nobel portréja, latin számokkal felvésett születési és halálozási évével, a portré a békedíjon és a közgazdasági emlékdíjon kicsit eltérő ábrázolással szerepel. Az érmék hátoldalán látható kép a díjat odaítélő testületek szerint változik, s ide vésik fel a kitüntetettek nevét. Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás, művészi kivitelezésük az évek során ugyan változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi. A Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvég odaítélésű békedíjnál az oklevelet norvég nyelven, indoklás nélkül adják ki.

A teljes díjjal járó csekket az idén 11 millió (adómentes) svéd koronára, átszámítva 372 millió forintra állítják ki. 

A kitüntetettek a kezdeti fél évszázadban egyre kisebb pénzösszeggel gyarapodtak, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett befektetni. Erre 1953 óta van lehetőség, az összeg nagysága azóta a Nobel-alapítvány bevételeinek arányában változik, és minden évben előre bejelentik. Az összeget 2011-ben 10-ről 8 millió koronára csökkentették, hogy pénzügyileg megerősítsék az alapítványt, s mivel ez sikerült, ismét megemelték az összeget, ami reálértéken nagyjából az 1901-esnek felel meg. A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek lejárta után a pénz már nem, csak az érem és az oklevél vehető át.

A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják.

Érdekességek a Nobel-díj történetéből

Az eddig 615 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2022 között összesen 989 kitüntetettjük (959 személy és 30 szervezet) volt, de a többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 954 különböző személy és 27 különböző szervezet szerepel. 

A Nobel-díjat összesen 49 alkalommal nem osztották ki, ezek többsége a két világháború időszakára esett. A kitüntetettek számát tekintve az orvosi Nobel-díj vezeti a listát, a 113 alkalommal odaítélt elismerésen 225 tudós osztozott, negyven alkalommal egy, harmincnégyszer két, harminckilencszer három kitüntetettje volt.

A díjat 61 alkalommal kapta nő. A női kitüntetettek száma mégis csak hatvan, mert a lengyel–francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is kiérdemelte az elismerést,

ráadásul az összes kitüntetett között egyetlenként két külön tudományágban, 1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából. 2020-ban a kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapták, akkor fordult elő először, hogy egy Nobel-díjon csak nők osztozkodtak. A nők közül 18-an kaptak Nobel-békedíjat, a közgazdasági elismerést csupán két nő, 2009-ben az amerikai Elinor Ostrom, 2019-ben a francia–amerikai Esther Duflo vehette át.

A díjazottak között a Curie család az abszolút csúcstartó: 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár. 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie és férje, Frédéric Joliot-Curie kapott megosztott kémiai Nobel-díjat. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas rekordját is.

A listán még négy házaspár szerepel: 1947-ben a cseh–amerikai Gerty és Carl Ferdinand Cori orvosi, a svéd Gunnar Myrdal 1974-ben közgazdasági Nobel-díjat, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben Nobel-békedíjat vehetett át. 2014-ben a norvég May-Britt és Edvard Moser az orvosi, 2019-ben Esther Duflo és férje, az indiai–amerikai Abhijit Banerjee a közgazdasági Nobel-díjon osztozott.

Hét Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy az alma a kiváló elmék esetében sem esik messze a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben – példátlan módon – közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage Bohr 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben és fia, Kai Siegbahn 1981-ben, valamint az angol Joseph John Thomson 1906-ban és fia, George Paget Thomson 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, fia, Ulf von Euler 1970-ben orvosi, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben orvosi, fia, Roger Kornberg 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett. A svéd Sune Bergström 1982-ben, a fia, Svante Pääbo 2022-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

Watch the very moment 2022 medicine laureate Svante Pääbo received his Nobel Prize diploma and medal during the 2022 Nobel Prize award ceremony. Congratulations to him!#NobelPrize pic.twitter.com/ubMIwTAnSj

— The Nobel Prize (@NobelPrize) December 10, 2022

Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland Jan Tinbergen 1969-ben közgazdasági, öccse, Nikolaas Tinbergen 1973-ban fiziológiai Nobel-díjat kapott.

A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat. A szakmai Nobel-díjasok között William Lawrence Bragg a legfiatalabb kitüntetett, aki 1915-ben alig 25 évesen lett fizikai Nobel-díjas. Rekordját aligha fenyegeti veszély, mert a mai tudóspalánták ilyen idősen éppen csak kikerülnek az iskolapadból.

#NobelFamilies William & Lawrence Bragg are the only father & son who have shared a #NobelPrize. Their findings created X-ray crystallography, making it possible to determine molecular structures from the crystal form of a compound. Read “The Parent Trap” https://t.co/b3zV57HMAg pic.twitter.com/CMr9f7GKeN

— The Nobel Prize (@NobelPrize) January 21, 2018

Legidősebb korban John B. Goodenough amerikai szilárdtestfizikust tüntették ki, aki 2019-ben 97 évesen kapott kémiai Nobel-díjat. A legidősebb női kitüntetett, a brit Doris Lessing 2007-ben, 88 évesen lett irodalmi Nobel-díjas. Az élő Nobel-díjasok doyenje, a kínai–amerikai Jang Csen-ning elméleti fizikus október 1-jén ünnepli 101. születésnapját.

Watch the very moment the 2019 Chemistry Laureates - John B Goodenough, Stanley Whittingham and Akira Yoshino - collect their #NobelPrize medals and diplomas. Congratulations! pic.twitter.com/PORN9GBhrO

— The Nobel Prize (@NobelPrize) December 10, 2019

A többszörös Nobel-díjasok listáját a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, amely háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR, 1954 és 1981), valamint az 1956-ban és 1972-ben fizikai Nobel-díjas amerikai John Bardeen, az 1958-ban és 1980-ban is kémiai Nobel-díjas angol Frederick Sanger, a 2001-ben és 2022-ben is kémiai Nobel-díjas amerikai K. Barry Sharpless, az 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjas Marie Curie. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjas és 1962-ben Nobel-békedíjas amerikai Linus Pauling az egyetlen többszörös díjazott, akinek egyik kitüntetésén sem kellett mással osztoznia.

Barry Sharpless has just become the fifth individual to be awarded two Nobel Prizes.

He follows in the footsteps of double #NobelPrize laureates John Bardeen, Marie Skłodowska Curie, Linus Pauling and Frederick Sanger.

Sharpless was awarded the chemistry prize in 2001 and 2022 pic.twitter.com/iQg0FL79zg

— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 5, 2022

A kitüntetést önszántukból ketten – a francia Jean-Paul Sartre 1964-ben az irodalmi, a vietnami Le Duc Tho 1973-ban a Nobel-békedíjat – utasították vissza. A német Richard Kuhn 1938-ban, Adolf Butenandt 1939-ben a kémiai, Gerhard Domagk 1939-ben az orvosi Nobel-díj lemondására kényszerült Hitler parancsa miatt, a szovjet Borisz Paszternak 1958-ban előbb elfogadta, majd hatósági nyomásra visszautasította az irodalmi Nobel-díjat.

A legmeglepőbb Nobel-díjas Sir Winston Churchill, akire általában Nobel-békedíjasként gondolnak, pedig 1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. 

2016-ban Bob Dylan rockzenész irodalmi Nobel-díja okozott meglepetést, 2019-ben pedig az, hogy két irodalmi Nobel-díjat is átadtak, hogy pótolják az elismerést odaítélő testület körül kirobbant botrány okozta 2018-as kiesést.

What do George Bernard Shaw and Bob Dylan have in common?

They are the only two people to have been awarded an Oscar and a Nobel Prize.#Oscars #NobelPrize pic.twitter.com/NPySb10Z6x

— The Nobel Prize (@NobelPrize) February 24, 2019

Borítókép: A Nobel-díj (Fotó: AFP/Jonathan Nackstrand)