Bár a kijevi ukrán–román közös kormányülés előtt Marcel Ciolacu román miniszterelnök arról beszélt, hogy „az ukrajnai románok jogainak elősegítése” a tárgyalások egyik kiemelt célját képezik, a megbeszélések után már egyetlen szó sem esett az ukránosítást célzó oktatási törvényről vagy az anyanyelvhasználat korlátozásáról.
Nagy diplomáciai sikerként beszélt ezzel szemben a kormányfő arról, hogy Bukarest kérésére Kijev megígérte:
felszámolják Ukrajnában a románnal azonos moldovai nyelv önálló státusát, így az eddig moldovaiakként számon tartott közösséget is román ajkúnak tekintik.
A bukaresti oktatási tárca adatai szerint az ukrajnai Csernyivci megyében 63 román tannyelvű iskola működik, Kárpátalján további 12 önálló anyanyelvű iskolája van a románoknak. A moldovai nyelvet beszélőket is beleértve Ukrajnában közel négyszázezer román él. Áprilisban a bukaresti hatóságok erőteljesebb fellépését sürgette az ukrajnai románok egyik legjelentősebb vezetője, Elena Nandris, aki aggodalmának adott hangot az oktatási törvény alkalmazása miatt, amely arra kötelezi a kisebbségi tannyelvű iskolákat – köztük a román tannyelvűeket is –, hogy fokozatosan vezessék be az ukrán nyelvű tanórákat.
Pászkán Zsolt, a budapesti Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértője a Maszol erdélyi hírportálnak elmondta:
a Kijevben aláírt dokumentumok között nincs olyan, amelybe legalább utólag bele lehetne csempészni az anyanyelvű oktatás és általában véve az anyanyelvhasználat „asszimiláció, illetve etnocídium felé vezető” állapotának javítását.
Ami a moldovai nyelv fogalmának román kérésre történő ukrajnai megszüntetését illeti, a szakértő szerint Bukarest ezzel egy sokkal átfogóbb célt követ. – A román fél viszont úgy véli, hogy a soha fel nem adott irredenta cél, a jelenlegi Moldova Köztársaságra kiterjedő területszerzés remélt vagy vélt bekövetkezése előtt meg kell szabadulnia egy önálló moldovai identitástól – fogalmazott az elemző.
Pászkán Zsolt úgy vélte, az ukrajnai anyanyelvi jogok helyreállítása nélkül a moldovai nyelv–román nyelv vita csak „cicaharc”, mert hamarosan egyik sem fog létezni Ukrajna területén.
A román–ukrán együttes kormányülés végén a román miniszterelnök azt is elmondta, hogy megállapodtak abban: kétmillióról négymillió tonnára nő az év végéig a Románián havonta áthaladó ukrán gabona mennyisége; ehhez további infrastrukturális beruházásokat hajtanak végre a konstancai és a dunai kikötőkben, valamint a közutakon és a vasúton.
Borítókép: Marcel Ciolacu román kormányfő (j) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a bukaresti Victoria-palotában 2023. október 10-én (Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda)
