Gáza urai: mi az a Hamász, és miért támadta meg Izraelt?

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a Gázai övezetbe küldött nemzetközi segélyek kiemelt szerepet játszottak a Hamász felfegyverzésében.

Gázai övezet, 2023. október 15. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet milicistái rakétákkal lövik Izraelt a Gázai övezetbõl 2023. október 14-én. A Hamász október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol több mint 1300 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 2300 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben. MTI/EPA/Mohamed Szaber Fotó: Mohamed Szaber

A Hamász így a több mint kétmillió lakosú Gáza felett diszponál, amely rengeteg potenciális dzsihadistát jelent a számukra, a pénzügyi hátteret pedig a külföldi támogatók biztosítják ehhez. Gáza annyi nemzetközi segélyt kapott az elmúlt évtizedekben, hogy ott gond nélkül normalizálni tudták volna az életkörülményeket, ám a pénz a külföldön, elsősorban Katarban élő Hamász-vezetők zsebében köt ki elsősorban, valamint fegyvereket vesznek, illetve a harcokban elesett mártírok családjának életjáradékát fizetik inkább belőle

– tette hozzá a szakértő. Hozzátette, a terrorizmust támogató külföldi szereplők között előkelő helyet foglal az Európai Unió is, amely egy gázai vízvezeték építésére adott támogatást, azonban a vezeték egy csepp vizet sem szállított a helyieknek, ugyanis a Hamász felszedte azokat, hogy rakétákat készítsen belőlük.

A Hamász jövőjével kapcsolatban a szakértő szerint ugyanakkor Izrael térfelén pattog a labda. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint Izrael előtt most az a fő dilemma, hogy beküldje-e szárazföldi csapatait a Gázai övezetbe. 

Ez valószínűleg szélesítené a konfliktust, újabb szereplők csatlakoznának be abba, valamint elviselhetetlenül nagy katonai és civil áldozattal járna. A Hamász azonban azzal, hogy egy alapvetően a békés enyhülésről szóló időszakot rúgott fel, bebizonyította, a békés együttélés nem megoldható. Ez mindenképp egy hatalmas dilemma az izraeli döntéshozóknak, ahol egyébként az Egyesült Államok Biden-kormányzata is a bevonulás ellen lobbizik

– árulta el a szakértő, aki szerint amennyiben Izrael mégis szárazföldi műveletekbe kezd, úgy a harcok végén a terület tartósan újra katonai kormányzat alá kerülhet. Mivel a Hamász vezetői szinte mind külföldön élnek, ez aligha jelentené a szervezet végét, de a fő bázisuk elvesztésével a jelentőségük jócskán csökkenne. Amennyiben viszont Izrael nem vonul be a térségbe, úgy az egész konfliktus a Hamász presztízsét növeli majd az iszlamista körökben. Izrael a Gázai övezetbe való bevonulással pedig tovább eszkalálná a konfliktust, és megszakítaná az Ábrahám-egyezményekkel megindult enyhülési folyamatot. 

Borítókép: A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet milicistái rakétákkal lövik Izraelt a Gázai övezetből 2023. október 14-én (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber)