Mit fognak csinálni a magyar katonák Csádban?

– Az afrikai migráció megfékezésében kulcsfontosságú szerepe van az Afrika közepén elhelyezkedő Száhel-övezetben fekvő Csádnak – erről beszélt a napokban Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A honvédelmi miniszter bejelentette, a magyar kormány katonai missziót indít az afrikai országba. A száhel-övezeti magyar szerepvállalásról Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját kérdeztük, a térség biztonsági helyzetéről pedig Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet kutatója beszélt a Magyar Nemzetnek.

Sudanese citizens take refuge in Chad to flee clashes continue i Fotó: ABDOULAYE ADOUM MAHAMAT

Marsai Viktor emlékeztetett, Magyarország száhel-övezeti szerepvállalása nem új keletű, hazánk már a francia parancsnokság alatt működő, összeurópai kezdeményezésben – smelyet a mali fegyveres erők kiképzésére, támogatására hoztak létre –, a Takuba alkalmi harci kötelékben is részt vett volna. Ám miután a bamakói és a párizsi kormány között folyamatosan nőtt a feszültség, tavaly év elején a misszió véget ért, így a magyar erők már nem kerültek telepítésre. A szakértő elmondta, a Magyar Honvédség a mali és nigeri erőket képezte volna ki, valamint elkísérték volna őket harci bevetésekre, hasonlóan az afganisztáni misszióhoz.

Ezenkívül 2013 óta a magyar katonák az EU mali kiképzőmissziójában, az EUTM Maliban is szolgáltak.

Teret hódít a Hungary Helps a Száhel-övezetben

A magyar kormány segítségnyújtási és fejlesztési tevékenysége a Hungary Helps kormányzati keretprogram részeként valósul meg, amely szintén a napokban érkezett nagy bejelentéssel: humanitárius és fejlesztési központot nyit Csád fővárosában, N’Djamenában. Marsai Viktor úgy látja, a csádi központ megnyitásával egy nagyobb léptékű szerepvállalásra készül a magyar kormány. Bár a nyugati szereplők részéről számos fejlesztési tevékenységet láthattunk, ezek zömét Afrikán kívül találták ki.

– Az, hogy a Hungary Helps a kontinensen nyit irodát, segít a helyi igények és szaktudás jobb becsatornázásába a projektbe

– tette hozzá a szakértő.

Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár (k) Khankéban, a jezidi menekülttáborban tesz látogatást 2021. március 8-án Fotó: MTI/Fehér Bertalan

A kormányzati program közleményében ismertette, a humanitárius segítéséggel hozzájárulnak a környező konfliktusövezetekből érkező emberek megóvásához, valamint segítséget nyújtanak a Boko Haram – az Iszlám Államnak hűséget fogadott – terrorszervezet által folyamatos fenyegetésnek kitett csádi lakosságnak is. A Hungary Helps feladatai között fog szerepelni, hogy a magyar agrár- és vízipari szaktudással segítsék az éhezéssel szembenéző emberek biztonságos élelmiszerhez, ivó- és öntözővízhez jutását. „Ezekkel a hosszú távú tervekkel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az afrikai kontinens a veszélyek helyett a lehetőségek kontinense legyen” – szerepelt a közleményben.

Sorozatos puccsok a Száhel-övezetben

A térségben a katonai erők összesen kilenc puccsot hajtottak végre 2020 óta, ám az államcsínyek sem orvosolták azokat a problémákat, amelyek miatt létrejöttek. Azt, hogy a Száhel-övezetben mekkora a baj, világosan jelzi az ENSZ korábbi jelentése is, miszerint Maliban csaknem duplájára nőttek az Iszlám Állam által uralt területek alig egy év alatt. Az országban a támadások is gyakorivá váltak, szeptember elején például egy nagyobb támadási hullámmal kellett szembenézniük a hatóságoknak, akkor összesen 64 ember – köztük 49 civil és 15 katona – vesztette életét.

Tárik Meszár ugyanakkor kiemelte, a környező országokban sem jobb a helyzet: a terrortámadások mellett egyre többen ellenezték a francia katonai jelenlétet is.

A Reuters hírügynökség közlése szerint Nigerben különösen nagy megmozdulásokat szerveztek a francia katonai létesítmények előtt, alkalmanként több tízezer tüntető részvételével. Tárik Meszár kiemelte, a francia jelenlét csak egy komponens volt az egyensúly megteremtéséért folytatott küzdelemben, miközben a Száhel-övezet biztonsági helyzete hosszú ideje kihívásokkal teli. A szakértő szerint mindez az uralkodó instabilitást jelzi.

Sűrű fekete füst gomolyog az északkelet-nigériai Mubi településén elkövetett pokolgépes merénylet helyszínén 2018. május 1-jén Fotó: MTI/EPA

Az elsődleges okok között a szakértő megemlítette a gazdasági válságokat, valamint az éghajlati sokkok miatt bekövetkező visszaesést a mezőgazdasági termelésben, ami megemelkedett élelmiszerárakhoz és élelmezés-biztonsági problémákhoz vezetett, és emberek millióit veszélyezteti. Hozzátette: az intézményi rendszer gyengesége és a korrupció szintén hozzájárul a rendezetlen viszonyokhoz. A hanyatló állami struktúra pedig egyértelműen az iszlamista fundamentalista szervezeteknek kedvez. A szakértő lapunknak az orosz befolyás terjedésére is felhívta a figyelmet, mely már önmagában geopolitikai feszültségeket generálhat, különösen azáltal, hogy az oroszok katonai támogatást nyújtanak a térség néhány kormányának.

– Mindezek a tényezők összefonódnak és tovább súlyosbítják a Száhel-övezet instabilitását. A megoldás kulcsa a komplex megközelítésben rejlik, amely magában foglalja a gazdasági reformokat, az intézményi mechanizmus erősítését, a korrupció felszámolását és a terrorizmus elleni erőfeszítéseket

– mutatott rá Tárik Meszár.

Borítókép: Szudáni menekültek Csádban 2023. június 1-jén (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Abdoulaye Adoum Mahamat)