Mit fognak csinálni a magyar katonák Csádban?

– Az afrikai migráció megfékezésében kulcsfontosságú szerepe van az Afrika közepén elhelyezkedő Száhel-övezetben fekvő Csádnak – erről beszélt a napokban Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A honvédelmi miniszter bejelentette, a magyar kormány katonai missziót indít az afrikai országba. A száhel-övezeti magyar szerepvállalásról Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját kérdeztük, a térség biztonsági helyzetéről pedig Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet kutatója beszélt a Magyar Nemzetnek.

Sudanese citizens take refuge in Chad to flee clashes continue i Fotó: ABDOULAYE ADOUM MAHAMAT

– Csád stabilitása alapvető fontosságú mind a térség, mind Európa szempontjából. Az ország békéjének és egyensúlyának fenntartása érdekében nemzetközi segítségre is szükség van, amit a magyar kormány is felismert – magyarázta lapunk megkeresésére Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet kutatója. Hozzátette: a térségben végbemenő folyamatok közvetlen hatással vannak az európai migrációs folyamatokra, és Csádra kulcsfontosságú szerep hárul, mivel elhelyezkedése révén képes arra, hogy bevándorlók tömegeit tartsa vissza, és ne engedje őket az öreg kontinens felé. A szakértő szerint Csádnak azért is van nagy szüksége a nemzetközi segítségre, mert lényegében a Száhel-övezet egyetlen stabil országáról beszélünk.

 

Mit kell tudnunk Csádról?

A Csádi Köztársaság Közép-Afrikában fekszik, Északról Líbia, keletről Szudán, délről a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugatról Kamerun és Nigéria, nyugatról Niger határolja. Fővárosa N’Djamena, államformája köztársaság. Az országot a tavaly ősszel hivatalba lépett Mahamat Déby Itno átmeneti elnök vezeti. A közel 1,3 millió négyzetkilométernyi területű Csád több mint 18 millió embernek ad otthont, akik legalább kétszáz etnikai csoportba tartoznak. A lakosság zömét a szara népcsoport teszi ki, az emberek körülbelül 30 százaléka tartozik ide, az ország északi területein pedig a tubuk népcsoport él nagyobb számban. Érdekesség, hogy az egykori francia gyarmati múlt nyomán mintegy ötezer francia állampolgár is él Csádban. A vallási megoszlásról viszont egészen eltérő statisztikai adatok vannak: megközelítőleg a lakosság 52-58 százaléka muszlim, 39-44 százaléka pedig keresztény. Tárik Meszár emlékeztetett, az afrikai országot korábban polgárháborúk és súlyos belpolitikai válságok sújtották, emellett a területén található etnikai csoportok sokfélesége is jellemzi, ami potenciális feszültségeket hordoz.

Mit fognak csinálni a magyar katonák Csádban?

A magyar sajtóban a napokban került a figyelem középpontjába a száhel-övezeti ország, miután Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter bejelentette, a magyar kormány 200 fős katonai missziót indít Csádba. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója elmondta, a csádi misszió részeként a Magyar Honvédség tagjai fognak kiutazni kiképzési feladatok ellátására, továbbá kiemelt szerepet kap a humanitárius és fejlesztési tevékenységet végző magyar szakemberek védelme is – Csádban ugyanis nemcsak a honvédség, hanem például a Hungary Helps Ügynökség és más magyar aktorok is tevékenykednek majd. 

– A tárcavezető szavaiból az tűnik ki, hogy a magyar kontingens önállóan fog tevékenykedni. Az országban vannak ugyan francia csapatok, de a jelenlegi állás szerint nem fognak velük közös műveletet folytatni

– tette hozzá.

Marsai Viktor emlékeztetett, Magyarország száhel-övezeti szerepvállalása nem új keletű, hazánk már a francia parancsnokság alatt működő, összeurópai kezdeményezésben – smelyet a mali fegyveres erők kiképzésére, támogatására hoztak létre –, a Takuba alkalmi harci kötelékben is részt vett volna. Ám miután a bamakói és a párizsi kormány között folyamatosan nőtt a feszültség, tavaly év elején a misszió véget ért, így a magyar erők már nem kerültek telepítésre. A szakértő elmondta, a Magyar Honvédség a mali és nigeri erőket képezte volna ki, valamint elkísérték volna őket harci bevetésekre, hasonlóan az afganisztáni misszióhoz.

Ezenkívül 2013 óta a magyar katonák az EU mali kiképzőmissziójában, az EUTM Maliban is szolgáltak.

Teret hódít a Hungary Helps a Száhel-övezetben

A magyar kormány segítségnyújtási és fejlesztési tevékenysége a Hungary Helps kormányzati keretprogram részeként valósul meg, amely szintén a napokban érkezett nagy bejelentéssel: humanitárius és fejlesztési központot nyit Csád fővárosában, N’Djamenában. Marsai Viktor úgy látja, a csádi központ megnyitásával egy nagyobb léptékű szerepvállalásra készül a magyar kormány. Bár a nyugati szereplők részéről számos fejlesztési tevékenységet láthattunk, ezek zömét Afrikán kívül találták ki.

– Az, hogy a Hungary Helps a kontinensen nyit irodát, segít a helyi igények és szaktudás jobb becsatornázásába a projektbe

– tette hozzá a szakértő.

Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár (k) Khankéban, a jezidi menekülttáborban tesz látogatást 2021. március 8-án Fotó: MTI/Fehér Bertalan

A kormányzati program közleményében ismertette, a humanitárius segítéséggel hozzájárulnak a környező konfliktusövezetekből érkező emberek megóvásához, valamint segítséget nyújtanak a Boko Haram – az Iszlám Államnak hűséget fogadott – terrorszervezet által folyamatos fenyegetésnek kitett csádi lakosságnak is. A Hungary Helps feladatai között fog szerepelni, hogy a magyar agrár- és vízipari szaktudással segítsék az éhezéssel szembenéző emberek biztonságos élelmiszerhez, ivó- és öntözővízhez jutását. „Ezekkel a hosszú távú tervekkel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az afrikai kontinens a veszélyek helyett a lehetőségek kontinense legyen” – szerepelt a közleményben.

Sorozatos puccsok a Száhel-övezetben

A térségben a katonai erők összesen kilenc puccsot hajtottak végre 2020 óta, ám az államcsínyek sem orvosolták azokat a problémákat, amelyek miatt létrejöttek. Azt, hogy a Száhel-övezetben mekkora a baj, világosan jelzi az ENSZ korábbi jelentése is, miszerint Maliban csaknem duplájára nőttek az Iszlám Állam által uralt területek alig egy év alatt. Az országban a támadások is gyakorivá váltak, szeptember elején például egy nagyobb támadási hullámmal kellett szembenézniük a hatóságoknak, akkor összesen 64 ember – köztük 49 civil és 15 katona – vesztette életét.

Tárik Meszár ugyanakkor kiemelte, a környező országokban sem jobb a helyzet: a terrortámadások mellett egyre többen ellenezték a francia katonai jelenlétet is.

A Reuters hírügynökség közlése szerint Nigerben különösen nagy megmozdulásokat szerveztek a francia katonai létesítmények előtt, alkalmanként több tízezer tüntető részvételével. Tárik Meszár kiemelte, a francia jelenlét csak egy komponens volt az egyensúly megteremtéséért folytatott küzdelemben, miközben a Száhel-övezet biztonsági helyzete hosszú ideje kihívásokkal teli. A szakértő szerint mindez az uralkodó instabilitást jelzi.

Sűrű fekete füst gomolyog az északkelet-nigériai Mubi településén elkövetett pokolgépes merénylet helyszínén 2018. május 1-jén Fotó: MTI/EPA

Az elsődleges okok között a szakértő megemlítette a gazdasági válságokat, valamint az éghajlati sokkok miatt bekövetkező visszaesést a mezőgazdasági termelésben, ami megemelkedett élelmiszerárakhoz és élelmezés-biztonsági problémákhoz vezetett, és emberek millióit veszélyezteti. Hozzátette: az intézményi rendszer gyengesége és a korrupció szintén hozzájárul a rendezetlen viszonyokhoz. A hanyatló állami struktúra pedig egyértelműen az iszlamista fundamentalista szervezeteknek kedvez. A szakértő lapunknak az orosz befolyás terjedésére is felhívta a figyelmet, mely már önmagában geopolitikai feszültségeket generálhat, különösen azáltal, hogy az oroszok katonai támogatást nyújtanak a térség néhány kormányának.

– Mindezek a tényezők összefonódnak és tovább súlyosbítják a Száhel-övezet instabilitását. A megoldás kulcsa a komplex megközelítésben rejlik, amely magában foglalja a gazdasági reformokat, az intézményi mechanizmus erősítését, a korrupció felszámolását és a terrorizmus elleni erőfeszítéseket

– mutatott rá Tárik Meszár.

Borítókép: Szudáni menekültek Csádban 2023. június 1-jén (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Abdoulaye Adoum Mahamat)