„Ami Izraelben zajlik, az 9/11 és a bucsai mészárlás kombinációja”

Hatalmas káosz uralkodik Izraelben és a Gázai övezetben már második napja – a közösségi oldalakra egyre ijesztőbb felvételek kerülnek fel a Hamász által kirobbantott háborúról. A gázai övezeti palesztin terrorszervezet szombat reggel több ezer rakétát lőtt ki Izraelre, miközben az országba beszivárogtak a Hamász-terroristák. Izrael azonnal megindította hadműveletét a palesztin területek ellen. A Magyar Nemzetnek Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael Állam budapesti nagykövete adott interjút, melyben rámutatott, a palesztinok nem egyedül hajtották végre a támadást, hanem Irán támogatásával.

– Szakértők szerint Izrael nem volt felkészülve a szombati támadásra. Hogyan történhetett ez meg?

– A Hamász nagyon világosan kijelentette, hogy célja Izrael Állam felszámolása. A támadás mértéke és az időzítés viszont meglepett minket, éppen a zsidó nagyünnepek végére esett, a Szimchát Tórá ünnepének utolsó napja volt, amikor sokan szabadságon vannak. Több tízezer tartalékost toboroztunk, hogy kiüldözzük a terroristákat Izrael területéről, majd csapást mérjünk Gázára. Érdemes figyelni az északi frontra is, ahol ma a Hezbollah megpróbálta provokálni Izraelt a libanoni határ mentén, azonnal visszavágtunk. Reméljük, nem fog eszkalálódni a helyzet, de ha igen, az összes tartalékost behívjuk, és két fronton fogunk harcolni. Mellesleg az események mögött Irán áll. Miért? Sok oka van, de úgy sejtem, most a fő ok a félelem: amerikai támogatással ugyanis békemegállapodás jöhet létre Izrael és Szaúd-Arábia között. Mi viszont most viszont háborúban állunk, és meg fogjuk nyerni.

– Miért éppen most támadhatott a Hamász? Köze lehet ahhoz, hogy az arab államok rendezték a kapcsolatokat Izraellel, vagy hogy most minden szem Ukrajnára szegeződik?

– Így van, most valóban minden szem csak Ukrajnára szegeződik, és nem örülnek annak, hogy az arab országok normalizálni akarják kapcsolataikat Izraellel. A kérdés az, hogy katonai és politikai stabilitást, gazdasági virágzást szeretnének-e a régióban, vagy alávetni magukat a zsarnokságnak, teokráciáknak, olyan terrorista államoknak, mint Irán. Irán ma a legnagyobb terrorista állam, bárhol, akár Európában, a Közel-Keleten, Afrikában bármi rossz történik, mindig megtalálni Irán lábnyomait. Ha a Közel-Kelet biztonságban van, virágzik, elcsendesedik, akkor Európa is biztonságban van, hiszen a Közel-Kelet és Afrika Európa, különösen az Európai Unió hátsó udvara. Mindazok a problémák, melyek a Közel-Keletről fakadnak, hatással lehetnek Európára: csökkentik a biztonságot és a jólétet, Magyarországon is – és fordítva is így működik.

– Az izraeli erők azonnal megindultak a Hamász ellen, hol tart most az izraeli hadművelet?

– Most az első küldetés, amit teljesíteni kell, az az összes, kibucokban tartózkodó Hamász-terrorista megsemmisítése. Legtöbbjüktől már sikerült megszabadulnunk, de számos településen még mindig folynak a harcok, a civilek lakta területeken is, melyeket már több mint 24 órája ostromolnak. Az embereket onnan nem tudjuk evakuálni, ők óvóhelyekre bújnak – minden lakásnak, háznak van saját óvóhelye, ahol az emberek arra várnak, kiszabadítsák őket. Reméljük, hamarosan vége lesz a harcoknak, és a mi részünkről senki sem sérül meg. A gázai műveleteket már elkezdtük, a légierő a Hamász és az Iszlám Dzsihád, a két nagy palesztin terrorszervezet katonai célpontjait bombázza. Kemény háború lesz, egy terrorszervezettel harcolni még nehezebb, mint a szokásos értelemben vett háborút megvívni. A háborúk rosszak, mert emberek halnak meg, sokak vérét kiontják. Ha két hadsereg közötti háborúról beszélünk, akkor a harcok a háború alapvető szabályai szerint folynak.

De ha terroristák ellen harcolunk, ők nem tartanak be semmilyen törvényt, számukra nincs határ.

A közösségi oldalakon tegnap óta látni lehet azokat a szörnyű jeleneteket, melyeket a Hamász terroristái vettek fel. Kihasználják, bántalmazzák a lányokat, gyerekeket, időseket. Ilyen ellenséggel állunk szemben, és nem hiszem, hogy egyetlen szuverén ország is képes lenne elviselni ezt a hozzáállást nemhogy évtizedekig, de még egy évig vagy egy hónapig sem. Jogunk van megvédeni magunkat, és ezt minden eszközünkkel meg fogjuk tenni.

– Mit gondol a nemzetközi reakciókról? Sokan azonnal elítélték a Hamász támadását, köztük Magyarország is, viszont az arab országokban, de még Németországban is a palesztinok éljeneztek az utcákon.

– Először is szeretném hálámat kifejezni a magyar kormánynak és a politikai intézményeknek támogatásukért. Ami viszont Európában történik, szégyen, mert ezek az emberek Európa nagylelkűségét élvezik, szívesen látják őket. Láttam azokat a szörnyű képsorokat Berlin Neukölln negyedéből. Ez a köszönet a fogadóországoknak, nemcsak Németországnak, hanem másoknak is. Az embereknek meg kell érteniük, hogy a terror vagy antiszemitizmus talán Izraellel, a zsidókkal kezdődik, de soha nem ott ér véget.

Beteg jeleneteknek vagyunk tanúi, és az európai országoknak át kellene gondolniuk a hálátlansághoz való hozzáállásukat.

Nos, az arab országokat tekintve érthető a reakció – sok esetben, amit a nyilvánosság előtt elmondanak, nem ugyanaz, mint amit zárt ajtók mögött hallani a helyzetről. Ez a különbség a demokratikus és a nem demokratikus világ között. Senkinek nincsenek jobb képességei arra, hogy demokratikusak legyenek, ám ehhez a fejlődéshez idő kell, és az arab országok még messze vannak ettől. De ahogy mondani szokták, Róma sem egy nap alatt épült fel, és a mi fejlődésünk sem egy nap alatt ment végbe.

Remélhetőleg a jövőben az arabok helyesen fognak dönteni, azaz olyan nyugati stílusú döntést hoznak, aminek következtében nem lesznek alávetve az olyan zsarnokságoknak és terrordiktatúrának, mint Irán, közvetlenül vagy bábjain, a Hezbollahon és a Hamászon keresztül. Mellesleg, amikor Iránról és arról beszélünk, hogy minden kapcsolódik a perzsa országhoz, ami negatív, nem is kell olyan messzire menni, mint a Gázai övezet, Ciszjordánia, Libanon vagy Jemen. Háromszáz kilométerre keletre az ukrán határon is ott vannak. Mit keresnek ott? Oroszországot segítik a háborúban. Egy másik példa: a Nobel-békedíjat egy iráni aktivistának ítélték, akit összesen 32 év börtönbüntetésre és 154 korbácsütésre ítéltek, amiért kiállt a női jogok mellett.

Borítókép: Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael Állam budapesti nagykövete (Fotó: Havran Zoltán)