Ahogy arra Pawel Lisiecki, a PiS fővárosi listájának harmadik helyezettje is rámutatott lapunknak, a kampány külföldi beavatkozástól sem volt mentes. Augusztusban Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője például arról beszélt, hogy a lengyel kormánypárt jogállamellenes, és le kell győzni. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök emiatt nyilvános vitára hívta a német politikust, erre azonban nem került sor.
Lisiecki elmondta, Berlin már évek óta próbál beavatkozni a lengyel politikába, aláásva ezzel a PiS legitimációját, azonban eddig nem jártak sikerrel.
A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek, melyen az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a lengyel–belarusz határon húzódó határkerítés sorsáról dönthettek a választópolgárok. Az ellenzék referendum bojkottjára szólította fel szavazóit.
A voksolás nem csak Lengyelország számára volt kiemelten fontos. Kelet-Európa legnagyobb államaként Lengyelországnak jelentős ráhatása van a térségben zajló politikai folyamatokra, valamint a régió képviseletére az Európai Unióban. A V4-ek, így hazánk is kiemelt figyelemmel követte az eseményeket, hiszen ha a jobboldal tud kormányt alakítani, úgy Magyarország egyik legfontosabb szövetségese megmarad, Varsó és Budapest együtt tudn fellépni az illegális bevándorlás ellen Brüsszellel szemben. Amennyiben Donald Tuskék kerülnek vezetői pozícióba, az a magyar–lengyel kapcsolatok romlásához fog vezetni.
Borítókép: Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (balra) szavazni érkezik a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én (Fotó: MTI/AP/Petr David Josek)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!