Vasárnap délig a szavazásra jogosultak 22,59 százaléka járult az urnákhoz Lengyelországban a parlamenti választások napján, ez az arány nagyobb, mint az előző parlamenti választások idején − közölte délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke, Sylwester Marciniak.
A 17 órási adatok alapján 57,54 százalék adta már le a szavazatát, ez az arány 2019-ben 45,94 százalék volt.
Varsó egyik körzetében nyolcvan százalék feletti a részvétel a délután öt órai adatok alapján, ez a Wilanow körzet, amely köztudottan ellenzéki. Észrevehető viszont, hogy a PiS körzeteiben az előző választásokhoz képest a legkisebb változások vannak.
A rendszerváltás óta eddig tíz alkalommal tartottak parlamenti választást Lengyelországban. A legutóbbi, 2019-es szavazáson délig 18,14 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 4,45 százalékponttal alacsonyabb, mint most.
A szavazóhelyiségek bezárásáig 2019-ben a jogosultak csaknem 62 százaléka voksolt. Ez volt a legtöbb az első, részben szabad 1989-es választás óta, amelyen 62,7 százalékos volt a részvételi arány.
Rekordmagas részvétel várható külföldön, ami a szakértők szerint Tuskéknak kedvezhet. Több mint hatszázezer szavazó regisztrált. Több külföldi szavazóhelyiség előtt a választópolgárok hosszú sorokban várakoztak, hogy leadhassák voksukat.
A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) száz tagját választják meg.
Szakértők egyöntetű véleménye szerint ilyen bizonytalan helyzet a kilencvenes évek óta nem alakult ki a választásokat megelőzően Lengyelországban. A PiS-t 35–40 százalékra mérték a közvélemény-kutatók, őket követte a KO 28–32 százalék között, a Harmadik Út, a Konföderáció és a Baloldal pedig 8–12 százalék körüli eredményre becsülték. A kormányalakításhoz 231 képviselőre van szükség a 460 tagú alsóházban.
A bizonytalanság mellett pedig a lengyel rendszerváltás utáni politikai történelem egyik érzelmektől leginkább túlfűtött, retorikailag brutális kampányát láthattuk az elmúlt hónapokban.
A kormánypárti és ellenzéki oldal folyamatosan támadta a másikat, a PiS azzal vádolta a KO-t, hogy kormányra kerülésüket követően az első adandó alkalommal kiárusítják az országot, behódolnak a külföldi érdekeknek. Tuskék azzal vágtak vissza: amennyiben Mateusz Morawieckiék irányítják tovább az országot, úgy megszüntetik a demokráciát. Emellett hazugsággal és korrupcióval vádolták a PiS-t.
Ahogy arra Pawel Lisiecki, a PiS fővárosi listájának harmadik helyezettje is rámutatott lapunknak, a kampány külföldi beavatkozástól sem volt mentes. Augusztusban Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője például arról beszélt, hogy a lengyel kormánypárt jogállamellenes, és le kell győzni. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök emiatt nyilvános vitára hívta a német politikust, erre azonban nem került sor.
Lisiecki elmondta, Berlin már évek óta próbál beavatkozni a lengyel politikába, aláásva ezzel a PiS legitimációját, azonban eddig nem jártak sikerrel.
A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek, melyen az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a lengyel–belarusz határon húzódó határkerítés sorsáról dönthettek a választópolgárok. Az ellenzék referendum bojkottjára szólította fel szavazóit.
A voksolás nem csak Lengyelország számára volt kiemelten fontos. Kelet-Európa legnagyobb államaként Lengyelországnak jelentős ráhatása van a térségben zajló politikai folyamatokra, valamint a régió képviseletére az Európai Unióban. A V4-ek, így hazánk is kiemelt figyelemmel követte az eseményeket, hiszen ha a jobboldal tud kormányt alakítani, úgy Magyarország egyik legfontosabb szövetségese megmarad, Varsó és Budapest együtt tudn fellépni az illegális bevándorlás ellen Brüsszellel szemben. Amennyiben Donald Tuskék kerülnek vezetői pozícióba, az a magyar–lengyel kapcsolatok romlásához fog vezetni.
Borítókép: Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (balra) szavazni érkezik a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én (Fotó: MTI/AP/Petr David Josek)
