Mintegy kétezer katona haláláról számoltak be egyetlen nap alatt

Az orosz védelmi minisztérium keddi hadi jelentése szerint kilenc ukrán rohamot vert vissza az orosz hadsereg.

Ukrajna, 2023. március 17. Jurij, egy ukrán katona egységének az orosz erõk által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmut térségében lévõ állásában 2023. március 17-én. MTI/EPA/Maria Senovilla Fotó: Maria Senovilla

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint három ukrajnai frontszakaszon kilenc rohamot vertek vissza orosz erők, eközben több mint kilencszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg. Az összesítés szerint a legnagyobb veszteséget, 250 főt, az ukrán fél a limani frontszakaszon szenvedte el, a legtöbb támadással, öttel a kupjanszki frontszakaszon próbálkozott.

Az orosz jelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy légi és tengeri drónokat összeszerelő üzemet az Odessza megyei Malodolinszke környékén, egy MiG–29-es repülőgépet, egy Mi–8-as helikoptert, hét harckocsit – köztük két német Leopardot a kupjanszki frontszakaszon –, két amerikai Bradley gyalosági harcjárművet, tíz páncélozott harcjárművet, két amerikai gyártmányú M777-es, valamint egy-egy M198-as és egy 119-es vontatott, továbbá két M109-es önjáró tarackot. 

A felsorolásban szerepel még nyolc Storm Shadow pilóta nélküli manőverező repülőgép, két Neptun hajóelhárító rakéta, hat HIMARS-rakéta és 33 drón is.

A TASZSZ hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva az írta, hogy a Zaporizzsjában lelőtt drónok között szerepelt egy Reactive Drone Agric RDE616-os Baba-jaga nehéz hexakopter is, amely 40-50 kilogramm robbanóanyag szállítására képes. 

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy őrizetbe vett egy 46 éves, orosz állampolgárságú jaltai lakost, aki az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából az Oleg Carjov volt ukrán parlamenti képviselő ellen múlt pénteken elkövetett merényletet koordinálta. A gyanúsítottól, aki idén februárban helyezkedett el abban a jaltai szanatóriumban, ahol a volt politikus lakott, egy házilag előállított pokolgépet foglaltak le.

Mindeközben az ENSZ arra a megállapításra jutott, alapos okkal feltételezhető, hogy október 5-én Oroszország intézett szándékos, célzott rakétacsapást a kelet-ukrajnai Harkiv megyei Hroza falu ellen, amelynek következtében 59 civil vesztette életét, köztük egy nyolcéves gyerme. 

A küldöttség sajtószolgálatának közlése szerint a friss jelentésben arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország vagy nem tett meg minden lehetséges intézkedést annak biztosítására, hogy a támadás szándékolt célpontja katonai célpont legyen, vagy szándékosan civileket, polgári objektumot vett célba, ami mindenképpen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül.

Danielle Bell, a misszió vezetője kijelentette, hogy a támadás meggyőző emlékeztetőül szolgál az ukrajnai háború emberekre gyakorolt hatására, és hangsúlyozta, hogy a felelősöket bíróság elé kell állítani. A jelentés készítői kitértek arra: az incidens helyszínén talált kiterjedt károk és lőszermaradványok arra utalnak, hogy a robbanás valószínű oka egy orosz Iszkander rakéta volt, amely körülbelül 20-25 perccel azután találta el a falu egyetlen kávézóját, hogy 63 helyi lakos összegyűlt ott. 

Az ENSZ emberi jogi megfigyelői dokumentálták, hogy az áldozatok mindegyike civil volt, azaz a kávézóban tartott rendezvényen, illetve annak közelében nem volt egy katona vagy katonai célpont sem. A jelentésben részletezték a rakétacsapás rendkívül pusztító hatását is, rámutatva arra, hogy 15 helyi család egynél több hozzátartozóját veszítette el. 

Sok áldozatot kizárólag DNS-teszttel lehetett azonosítani 

– tették hozzá a világszervezet megfigyelői.

Az ENSZ-misszió a jelentésben felszólította Oroszországot, hogy vállalja a felelősséget a csapásból eredő polgári áldozatokért, folytassa le a támadás teljes körű és átlátható kivizsgálását az elkövetők felelősségre vonása és a jövőbeni hasonló támadások megelőzése érdekében, valamint biztosítson hozzáférést a jogorvoslathoz, beleértve a kártérítést is a közvetlen és közvetett áldozatok számára.

Jurij Szobolevszkij, a déli Herszon megyei tanács alelnöke a Facebookon közölte, hogy az oroszok ágyútüzet nyitottak hétfőn, és eltalálták a megye tudományos könyvtárának épületét, amelynek a negyedik emelete emiatt szinte teljesen leégett. A tisztségviselő a könyvtár elleni támadást az oroszok újabb terrorcselekményének nevezte.

A DTEK ukrán energiavállat közlése szerint orosz csapatok az éjjel tüzet nyitottak a cég egyik hőerőművére a donyecki régióban, a közelben fekvő egyik település lakosai emiatt áram és ivóvíz nélkül maradtak. 

Helyi kormányzók jelentették, hogy keddre virradóan az orosz erők sikertelen dróntámadást hajtottak végre a déli Mikolajiv megye ellen, ugyanakkor a keleti országrészben a Harkiv megyei Vovcsanszkot és a dnyipropetrovszki régióban lévő Nyikopol városokat ágyúzták. Utóbbi támadásokban magtárakban és elektromos vezetékekben keletkeztek károk, személyi sérülést azonban nem jelentettek.

Az ukrán vezérkar kedden közölte, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége meghaladta a háromszázezret. Előző nap mintegy 870 orosz katona esett el, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 21 harckocsit, 25 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 21 drónt.

Borítókép: Ukrán katona az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmut térségében lévő állásában (Fotó: MTI/EPA/Maria Senovilla)