Nagy a baj: róka fogta csuka helyzetben Franciaország

Franciaország hosszú ideje próbálja feldolgozni migrációs politikájának társadalmi következményeit, de az Izrael elleni brutális támadás és egyéb nemzetközi folyamatok rendre akadályokat állítanak elé. Fejérdy Gergellyel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.

Párizs, 2018. július 14. A francia légierõ vadászgépei nemzeti színeket festenek az égre a párizsi Louvre múzeum felett a Bastille napján rendezett katonai paradén 2018. július 14-én. Franciaország nemzeti ünnepén kulturális eseményekkel, katonai díszszemlével és látványos tûzijátékokkal ünneplik a párizsi várbörtön bevételének 229. évfordulóját. (MTI/EPA pool/Etienne Laurent) Fotó: Etienne Laurent

A napokban megjelent egy kutatás az Elabe részéről, amelyből kiderült, hogy a franciák 68 százaléka úgy véli, hogy az izraeli konfliktus feszültséghez vezethet Franciaországban. 

Az elmúlt években egyre több olyan felmérés születik amelyekből azt látjuk, hogy a francia társadalom egyre kevésbé tudja feldolgozni a bevándorláshoz kapcsolódó nehézségeket

– jegyezte meg lapunknak Fejérdy Gergely, ugyanakkor hozzátette, az viszont tagadhatatlan, hogy Franciaországban erős az a szociális tradíció, hogy a menekülőket be kell fogadni, de erősödik az a meglátás, hogy a bevándorlók között nemcsak rászorulók vannak, hanem ebből profitáló, a terrorizmust éltető szereplők is. Az arras-i események is csak erősítették ezt a szemléletet. 

A szakértő szerint a társadalom több mint hetven százaléka azt gondolja, hogy népszavazást kellene tartani és nagyon szigorú feltételekhez kellene kötni azt, kit lehet beengedni az országba. Ez önmagában is jelét adja a francia társadalomban növekvő aggodalmaknak. Fejérdy a kontrollálás megerősítését bizonyos mértékig azonban kettősnek látja, hisz

 „hivatalosan a jelen pillanatban is csak a legálisan bevándorlókat engedik be az országba, ennek ellenére mégis nagy mennyiségben özönlik az országba illegális bevándorló. Ennek a megakadályozása fizikai határok nélkül lehetetlennek tűnik.”

A kormány eddigi reakciói, mint például a hétezer kihelyezett katona a Külügyi Intézet vezető kutatója szerint nem lesz elegendő ahhoz, hogy bármilyen esetleges támadástól megvédje az országot. „Ezek első lépésnek megfelelők lehetnek, de nem zárják ki újabb támadások lehetőségét”.

„Macron elnök számára már nem is annyira a népszerűség a cél, mivel nincs már újabb elnöki mandátumlehetősége, így nem valószínű, hogy komolyabb belpolitikai ambíció hajtaná. Valószínűleg az európai térfélen szeretne mozogni 2027 után, ehhez fontos, hogy láthatóvá tegye magát.”

Ami a belpolitikát illeti, Fejérdy szerint van esély, hogy a kormányzó erőknek kedvezhet, ha tudják a biztonságot garantálni, de Le Pen táborát minden bizonnyal népszerűbbé teszik a jelenlegi állapotok. 

A helyzet nagy vesztese Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikus, aki egy muzulmán köröket támogató politikába fogott bele és ez nagyon negatív visszhangra talált a francia társadalomban a külvárosi kisebbségeken kívül.

Ami Franciaország normatív képét illeti, a Sorbonne egyetem doktorált kutatója elmondta, az, hogy most olyan cikkek jelennek meg nagy sajtóorgánumokon, hogy a franciaországi zsidó közösségek félelemben élnek, igazából csak tünete annak a normatív arcvesztésnek, hogy Franciaország a világban elfoglalt helye rendkívüli módon csökken az elmúlt évtizedekben. „Most az izraeli–palesztin ügyben sem kíváncsi igazán senki Franciaországra.”

A képet egyensúlyozva a kutató zárógondolataiban kiemelte, hogy azért vannak eszközei a köztársaságnak, lévén, hogy az ENSZ BT állandó tagja és a fegyvergyártásban is jelentős szereplőnek számít, de harminc évvel ezelőtti befolyásával nehéz összehasonlítani.

Borítókép: Franciaország nemzeti ünnepén kulturális eseményekkel, katonai díszszemlével és látványos tűzijátékokkal ünneplik a párizsi várbörtön bevételének 229. évfordulóját (Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)