Új, a hiroshimainál 24-szer erősebb nukleáris fegyvert fejlesztene az Egyesült Államok

A gyorsan változó biztonsági környezettel indokolták a döntést.

2023. 10. 31. 20:51
F16 fighter jets from the USA landed in Jagel for air force exercise
F16 fighter jets from the USA landed in Jagel for air force exer Fotó: GEORG WENDT
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új gravitációs nukleáris bombát fejlesztene az Egyesült Államok – jelentette be az amerikai védelmi minisztérium. A Pentagon közleménye szerint a B61-13 hatóereje hasonló lenne a jelenleg használt B61-7-es típusoz, ami legfeljebb 360 kilotonnás.

Ez 24-szer erősebb, mint az 1945-ben Hiroshimára ledobott atombomba.

A közlemény szerint a fejlesztéseket „a gyorsan változó biztonsági környezet” indokolja, ugyanakkor sietnek hozzátenni, hogy nincs köze egyetlen konkrét eseményhez sem. – Lehetőséget biztosítana az elnöknek, hogy keményebb, és nagyobb területű katonai célpontokra is csapást mérjen – írják az indoklásukban. 

Leszögezték azt is, hogy a fejlesztések nem befolyásolnák az Egyesült Államok nukleáris robbanófejeinek számát. 

A B61-7-esekből becslések szerint négyszáz-ötszáz darabbal rendelkeznek. A NATO nukleáris megosztásának részeként ilyeneket állomásoztatnak Európában is.

Valószínűleg a B61-13-ból néhány tucat készülhet majd. Egyébként azon kívül, hogy a fegyvert harci repülőgépről lehet majd indítani, és az évtizedek óta hadrendben álló B61-7-esek egy részét váltaná, nem sokat árultak el róla. 

A Defense News védelmi szakportálnak nyilatkozó Hans Kristensen szerint a fejlesztés valójában egy republikánusok és demokraták között régóta dúló vita végére tenne pontot. A szakember emlékeztetett rá, hogy még Barack Obama rendelte el B83-1-es, 1,2 megatonnás, tehát a Hiroshimainál nyolcvanszor erősebb, fegyverek leszerelését. A bombát azért kritizálták, mert eredetileg a mélyen beásott, megerősített célpontok megsemmisítésére hozták létre, azonban egyes szakértői vélemények szerint valójában nem alkalmas erre a feladatra, nincs értelme ennyire nagy hatóerejű fegyvert használni, ráadásul fenntartása is méregdrága, évi 52 millió dollárjába kerül az adófizetőknek. Donald Trump mindenesetre ezt a döntést visszavonta. Joe Biden jelenlegi amerikai elnök viszont újabb hátraarcot csinált, amit azonban a repunlikánusok egy része ellenez, mondván, szükség van egy ilyen erejű fegyverre is az arzenálban. 

A B61-13 tehát egyfajta kompromisszum: gyengébb, mint a B83-1-es, de jóval erősebb, mint a legmodernebb fejlesztésnek számító, de „csak” ötven kilotonnás B83-12.

 B61-es rakétaváz egy múzeumban kiállítva. (Fotó: Wikipedia)

A bejelentés mindenesetre érzékeny pillanatban érkezett: az orosz parlament alsóháza éppen múlt héten vonta vissza az atomcsendegyezmény ratifikációját. Ezzel egy időben az amerikai energiaügyi minisztérium közölte, hogy Nevadában földalatti vegyi robbanást hajtottak végre annak érdekében, hogy javítsák az Egyesült Államok képességét a kis hatóerejű nukleáris robbanások észlelésére világszerte.

Mint arra az MTI emlékeztetett, az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem lépte ezt meg.


Borítókép: Amerikai F–16-os is felszerelhető a nukleáris fegyverrel. (Fotó: Georg Wendt)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.