A vasárnap átszakadt balti-tengeri gázvezetékben keletkezett károkat meglehetősen nagy erő okozta – jelentette ki szerdán Hanno Pevkur észt védelmi miniszter, egy nappal azután, hogy
a finn kormány bejelentette: szándékos akcióról lehetett szó.
A Balticconnector tenger alatti gázvezeték mellett egy Finnországot és Észtországot összekötő távközlési kábel sérült meg vasárnap.
Kedden Helsinkiben közölték, hogy a károkat valószínűleg külső behatolás okozta, az okot vizsgálják. Pevkur a Reuters hírügynökségnek azt mondta: „Világosan látható, hogy ezeket a károkat meglehetősen nagy erő okozta.” Hozzátette, hogy a nyomozók egyelőre nem zárnak ki semmit. A finn és az észt üzemeltetők vasárnap észleltek szokatlan nyomáscsökkenést a Balticconnector gázvezetéken, és mivel felmerült a gyanú, hogy szivárgás állhat fenn, a vezetéket ideiglenesen lezárták.
Úgy tűnik, mechanikai behatás vagy mechanikai roncsolás történt
– emelték ki.
Petteri Orpo finn miniszterelnök a sajtókonferenciáján aggasztónak nevezte a történteket, de arról igyekezett biztosítani mindenkit, hogy az ország energiaellátása stabil, illetve a telekommunikációs vezetéken keletkezett kár nem befolyásolja Finnország összeköttetését a külvilággal.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője ennek kapcsán a közösségi oldalán ismertette: a 2020-ban üzembe állított Balticconnector Finnországot és Észtországot köti össze, és 77 kilométer hosszú tenger alatti szakasszal rendelkezik.
A vezeték évente 2,6 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas, ami a két ország gázfogyasztásához képest nagy mennyiségnek minősül, de Európa szempontjából kicsinek (az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékek összesített kapacitása 110 milliárd köbméter volt).
A földgáz egyébként mindkét ország energiamixében alacsony részarányt tesz ki – hívta fel rá a figyelmet a Világgazdaság.
A következményekről Hortay Olivér azt írta, a javítás hónapokig eltarthat. A vezeték leállása – az érintett országok alternatív beszerzési lehetőségei miatt – egyelőre sem Finnországban, sem Észtországban nem teszi szükségessé az ellátás korlátozását.
A lehetséges támadás hírére azonban a gázárak Európa-szerte emelkedésnek indultak: az irányadó holland tőzsdén a pénteki 38 euró per megawattórás záróár kedd estére csaknem ötven euróra növekedett.
Borítókép: Gázszivárgás az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása után (Fotó: AFP)
