Az elhibázott szankciós politikát szorgalmazta a Magyarországot támadó Ursula von der Leyen

Brüsszel idén is számtalan ügyben támadta meg Magyarországot. Az EU vezető testületei – Magyarország szuverenitását figyelmen kívül hagyva – ma már szinte minden téren meg kívánják határozni, miként járjon el a demokratikusan megválasztott Orbán-kormány. A Magyarország elleni brüsszeli támadásokban meghatározó szereplő az Európai Bizottság, amelynek elnöke, Ursula von der Leyen kezdettől fogva szorgalmazta az Európai Unió gazdaságát megroppantó elhibázott szankciós politikát.

Strasbourg, 2023. szeptember 13. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetérõl tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

Ursula von der Leyen már 2022. március 1-jén úgy fogalmazott, hogy Európára nézve is lesz gazdasági ára az Oroszországgal szembeni szankcióknak, és mindenki nevében kijelentette, hogy ezt hajlandóak is megfizetni: 

Tisztában vagyok vele, hogy ezeknek a szankcióknak gazdasági is áruk is lesz. Tudom ezt, és őszintén akarok beszélni az európai emberekkel. Kétévnyi járványt éltünk át, és mindannyian azt kívántuk, hogy gazdasági és társadalmi fellendülésünkre összpontosíthassunk. De úgy gondolom, hogy az európai emberek nagyon jól megértik, hogy fel kell állnunk ezzel a kegyetlen agresszióval szemben. Igen, a szabadságunk védelmének ára van. De ez egy meghatározó pillanat. És ez az ár, amit hajlandóak vagyunk fizetni.

Az Európai Bizottság elnöke ennek megfelelően 2022. április 5-én még a korábbiaknál is szélesebb és élesebb szankciókat szorgalmazott: „Fontos, hogy ezen a kritikus ponton a legnagyobb nyomás nehezedjen Putyinra és az orosz kormányra. A négy szankciócsomag súlyosan érintette és korlátozta a Kreml politikai és gazdasági lehetőségeit. Kézzelfogható eredményeket látunk. De nyilvánvaló, hogy az események fényében tovább kell növelnünk a nyomást. Ma azt javasoljuk, hogy még egy lépéssel vigyük tovább a szankcióinkat. Szélesebbé és élesebbé tesszük őket, hogy még mélyebben vágjanak bele az orosz gazdaságba.”

Ursula von der Leyen később sem vett visszább, sőt 2022. július 21-én is harciasan nyilatkozott, amikor kijelentette, hogy 

addig fogjuk fenntartani a nyomást, ameddig csak kell.

A német bürokrata szűk két hónappal később, szeptember 14-én még erre is rátett egy lapáttal, amikor azt hangsúlyozta, hogy nem engednek a szankciókból, hiszen nem engedékenységre, hanem eltökéltségre van szükség: „Oroszország gazdaságát a Kreml tette tönkre. Ez Putyin pusztító háborújának az ára. És hadd tegyem nagyon világossá: a szankciókból nem engedünk. Ma eltökéltségre van szükség, nem pedig engedékenységre. Ugyanez igaz az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásra. Az »Európa együtt« kezdeményezés égisze alatt eddig több mint 19 milliárd euróval támogattuk Ukrajnát. És ebben nincs benne a katonai támogatás. Ráadásul hosszú távra tervezünk.”

Az Európai Bizottság elnöke a Magyarországra nézve bizonyos veszélyes energiaszankciók ügyében is kifejezetten aktív volt, és 2022. május 4-én teljes körű kőolajszankcióra tett javaslatot: 

„Az utolsó szankciócsomagban a szénnel kezdtük. Most az orosz olajtól való függőségünkkel foglalkozunk. Tisztázzuk: nem lesz könnyű. Egyes tagállamok erősen függenek az orosz olajtól. De egyszerűen dolgoznunk kell rajta. Most az orosz olaj betiltását javasoljuk. Ez teljes behozatali tilalom lesz minden orosz tengeri és csővezetékes olajra, a nyersolajra és finomítottra is.” Ursula von der Leyen ennek megfelelően 2022. május 31-én üdvözölte is az olajszankciókat a ma már X néven működő Twitteren: „Üdvözlöm a ma esti EUCO megállapodást az Oroszország elleni olajszankciókról. Ez az év végére gyakorlatilag az Oroszországból EU-ba irányuló olajimportot mintegy 90 százalékkal fogja csökkenteni”. 

A német bürokratát természetesen a gáz kérdése sem hagyta hidegen, hiszen 2022. szeptember 7-én ársapkát javasolt az orosz gázra: 

„Célunk a gáz költségeinek csökkentése. Ezért árplafont fogunk javasolni az orosz gázra. Természetesen a feladat itt nagyon világos. Mindannyian tudjuk, hogy a szankcióink mélyen belevágnak az orosz gazdaságba, súlyos negatív hatást eredményezve. Putyin részben a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételekkel operál. Tehát itt a cél, hogy csökkentsük Oroszország bevételeit, melyeket Putyin a kegyetlen ukrajnai háború finanszírozásához használ. Az elmúlt hónapok munkája most kezd igazán kifizetődni, mert a háború elején importált gáz 40 százaléka régóta orosz volt. Ma ez már 9 százalékos szintre süllyedt.”

Az ársapka ugyanakkor a brüsszeli nyilatkozatok ellenére egy bújtatott szankciós javaslat volt, amire a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára is felhívta a figyelmet. 

Menczer Tamás 2022. szeptember 13-án úgy fogalmazott, hogy „már csak azért is abszurd a felvetés, mert a gázra akkor lehetne ársapkát tenni, ha Európában energiabőség lenne gázból, és a kontinens »diktálási pozícióban« lenne. Ezzel szemben – tette hozzá – a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt napról napra egyre súlyosabb a helyzet és energiahiány van Európában.”

A Századvég Alapítvány október végén tette közzé európai kutatását, amely a szankciók lakossági megítélését is vizsgálta. Megállapították: az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az EU pedig veszít a büntetőintézkedéseken. 

A válaszadók csaknem háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek. 

Mindössze két tagállamban (Dániában és Finnországban) vélekedett a lakosság nagyobb része úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban Oroszországnak okoztak károkat, mint ahányan az EU-t jelölték meg az elsődleges vesztesnek. 

A szankciókkal szemben a leginkább kritikusak a görögök, a szlovénok és a magyarok; ezekben az országokban a válaszadók 5, 5 és 11 százaléka tartotta Oroszországot, 47, 42 és 46 százaléka pedig az EU-t a büntetőintézkedések nagyobb károsultjának.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)