Elnökként eleinte nem értette, miért kellene Ukrajna számára fegyvert szállítania hazájának, de gazdasági tanácsadói megértették vele, hogy a fegyverzettel való kereskedelem alapvető fontosságú az amerikai hadiipar számára – ekképp Trump elkezdett fegyvereket adni Kijev számára.
Hasonlóképpen állt az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyéhez is: míg a legtöbb amerikai vezető azért ellenezte a projektet, mert az gyengíti Ukrajna biztonságát, Trump tisztán pénzügyi szempontból helytelenítette, ha van ilyen vezeték, akkor az európai államok kevesebb amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) fognak beszerezni.
Európának tehát Trump ezen pénzügyi beállítottságát kellene kihasználnia:
az uniós vezetőknek egy olyan középtávú (több évre szóló) fegyverzet-eladási üzletet kellene felajánlaniuk Amerikának és Ukrajnának,
amellyel mindenki jól jár – Amerika pénzhez, Ukrajna fegyverhez jutna, Európának pedig nem kellene lehetetlen helyzetbe kerülnie, ráadásul Ukrajna amerikai fegyverekkel való feltárazása megerősítené Európa biztonságát is.
Ha Amerika kiszállna, Európának évente 45 milliárd euróval kellene beszállnia, hogy Ukrajna megkapja a szükséges finanszírozást. Ez az EU GDP-jének 0,3 százaléka, nagyjából az az összeg, amellyel többet kellene védelmi költségvetésére szánnia, ha be akarná tartani a NATO-vállalást, vagyis a GDP két százalékát kitevő katonai kiadás-mennyiséget – írja a Mandiner.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!