Donald Trump győzelmétől rettegnek

Ha Trump nyer, az EU-ra marad Ukrajna pénzügyi támogatása, pedig már Európa is kezd belefáradni a háborúba.

New York, 2023. november 6. Donald Trump volt amerikai elnök az ellene és két gyermeke ellen csalás vádjával indított polgári per tárgyalásán New York állam Legfelsõbb Bíróságának tárgyalótermében 2023. november 6-án. A volt elnök, fiai és cégcsoportja ellen New York állam fõügyésze indított pert, mert véleménye szerint a cégbirodalom ingatlanainak értékét a ténylegesnél magasabb áron tartották nyilván, s ezzel félrevezették a finanszírozó bankokat, biztosítókat és egyéb üzleti szereplõket. MTI/AP/Pool/Getty Images/David Dee Delgado Fotó: David Dee Delgado

A Politico vendégszerzője, Joseph de Weck szerint az európai vezetőknek meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy – ahogy a szoros közvélemény-kutatási adatok is jelzik – Donald Trump visszatérési esélye jelentős – írja a Mandiner.

Ez pedig nem jelent semmi jót az ukrajnai háború folytatására nézve, hiszen a republikánusok a kongresszusban már most akadályozzák az új, 24 milliárd dolláros támogatási csomag elfogadását, ráadásul a konzervatív pártban széles körben osztott félelem az, hogy 

az ukrajnai segély elvonja az amerikai forrásokat a régi-új geopolitikai prioritástól, Izrael támogatásától. 

Amerika nélkül az EU egyedül marad

Ha Amerika egy kormányzatváltás esetén elfordul Ukrajnától, akkor az EU egyedül marad, márpedig az uniós tagállamok képtelenek lennének fegyverekkel, katonai hírszerzési adatokkal és diplomáciai támogatással olyan hatékony hátteret biztosítani a nála erősebb Oroszországgal háborúban álló kelet-európai államnak, mint amilyent Washington megadott számára.

Egy reménye lehet Európának – írja a szerző –: az EU-nak még van pénze, lehetnek erre elkülönített forrásai, így 

ha Amerika látja, hogy nem kell fizetnie, talán még megmaradna az Ukrajna mögött álló nyugati koalícióban. 

A Politico írása szerint Donald Trumpra az üzlettel lehet hatni: ha a volt nagyvállalkozó valahol profitábilis üzletet szimatol, ott kész a kompromisszumra. Egy tavasszal vele készült interjúban Trump leszögezte, hogy elnökként 24 óra alatt lezárná az ukrajnai háborút, arra  a kérdésre pedig, hogy melyik fél győzelmének örülne inkább , ezt felelte: „Azt mondom erre, hogy azt szeretném, ha Európa többet fizetne. Az európaiak azt hiszik, hogy mi egy balfék bagázs vagyunk, hiszen 170 milliárd dollárt költünk egy nagyon távoli országra, míg ők a szomszédban csak 20 milliárdot. Nos, nem vagyunk balekok.”

Trump pontosan tudja, hogy az elnökválasztási kampányban nagyon jól megtérül, ha egy jelölt a hosszan elhúzódó háborút bírálja, és 

mint pragmatikus vezetőt az európai biztonsági rend is csak mint megtérülő vagy nem megtérülő befektetés érdekli őt

– írja a cikk szerzője a Mandiner szemléje szerint.

Elnökként eleinte nem értette, miért kellene Ukrajna számára fegyvert szállítania hazájának, de gazdasági tanácsadói megértették vele, hogy a fegyverzettel való kereskedelem alapvető fontosságú az amerikai hadiipar számára – ekképp Trump elkezdett fegyvereket adni Kijev számára. 

Hasonlóképpen állt az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyéhez is: míg a legtöbb amerikai vezető azért ellenezte a projektet, mert az gyengíti Ukrajna biztonságát, Trump tisztán pénzügyi szempontból helytelenítette, ha van ilyen vezeték, akkor az európai államok kevesebb amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) fognak beszerezni.

Európának tehát Trump ezen pénzügyi beállítottságát kellene kihasználnia: 

az uniós vezetőknek egy olyan középtávú (több évre szóló) fegyverzet-eladási üzletet kellene felajánlaniuk Amerikának és Ukrajnának,

amellyel mindenki jól jár – Amerika pénzhez, Ukrajna fegyverhez jutna, Európának pedig nem kellene lehetetlen helyzetbe kerülnie, ráadásul Ukrajna amerikai fegyverekkel való feltárazása megerősítené Európa biztonságát is.  

Ha Amerika kiszállna, Európának évente 45 milliárd euróval kellene beszállnia, hogy Ukrajna megkapja a szükséges finanszírozást. Ez az EU GDP-jének 0,3 százaléka, nagyjából az az összeg, amellyel többet kellene védelmi költségvetésére szánnia, ha be akarná tartani a NATO-vállalást, vagyis a GDP két százalékát kitevő katonai kiadás-mennyiséget – írja a Mandiner.

Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök (Fotó: MTI/AP/Pool/Getty Images/David Dee Delgado)