Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben, az uniós Külügyi Tanács külgazdasági tematikájú ülését követően. Elmondása szerint az ülést egy olyan környezetben kellett megtartani, amikor az európai gazdaság és versenyképesség a legrosszabb helyzetben van. Ennek oka az ideológiai és érzelmi töltetű külpolitika. – Sajnos ma az EU gazdaságpolitikáját a kudarc és sikertelenség jellemzi – húzta alá.
Ezzel szemben Szijjártó szerint a magyar modell, ami következtében, több mint 13 milliárd eurós rekordberuházás érkezik hazánkba, a helyes külpolitikai és külgazdasági megközelítést tükrözi. Kiemelte, hogy a szankciók kikerülése nagy méreteket ölt és bonyodalmakhoz vezet, így
a szankciók nem működnek. A szankciós politika kudarcot vallott, azzal több a kár, mint az értelem és a haszon.
A miniszter nyomatékosította, hogy a kudarcos helyzetből más következtetéseket vonnak le. A racionálisan közelítők – beleértve a magyar kormány álláspontját – azt a következtetést vonják le, hogy ennek semmi értelme, míg a másik tömb szerint csak fokozni kéne a korábbi döntéseket.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy nincsen érdemi értékelése a szankciók hatásának.
Ezzel párhuzamban a szolidaritás hiányát is sérelmezte, utalva az olyan uniós javaslatokra – legyen az nukleáris szankció, vagy más energiaszektort érintő szankció –, amelyek több tagállam energiaellátását is veszélyeztetnék.
A nukleáris ipar kérdésében azt is kiemelte Szijjártó Péter, hogy amíg szankciókat erőltet Európa magára, addig az Egyesült Államok rekordmennyiségű uránt vásárolt Oroszországtól.
Hangsúlyozta azt is, hogy olyan javaslatok is érkeztek tagállamoktól, amelyek Magyarország kőolaj-ellátását teljesen ellehetetlenítenék. „Vajon ki állna oda a magyarok elé Brüsszelből, hogy sajnálja, hogy a biztonságos olajellátását nem tudjuk biztosítani”.
A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) közelgő üléséről szólva a tárcavezető szélesebb körben közelítette meg a gazdasági tendenciákat. Elmondta, hogy a blokkosodás helyett a keleti–nyugati világ együttműködését kéne elősegíteni. A miniszter szerint az Európai Unió gerincét adó ágazatokban ráadásul már jelentős keleti együttműködések zajlanak, így Európa ismét saját magát lőné lábon ezek szétverésével. Mint fogalmazott:
Hagyják a vállalatokat saját ütemükben dolgozni.
Sajtókérdésekre válaszolva elhangzott, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogatások kapcsán sem képesek még belátni európai vezetők, hogy egy „B tervvel” kéne előállni, mivel az „A terv”, miszerint Ukrajna magas fokú támogatása majd katonai sikerhez vezet, megbukott. A felmerült hírekre, hogy már tavaly márciusban tervben volt egy békemegállapodás, ami egyszer csak elbukott, érdekesnek nevezte, mivel valóban hirtelen szakadt félbe egy esetleges pozitív kimenetelt célzó híresztelés.
