Az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának (FEMM) keddi ülésével kapcsolatban – amelyen a képviselők az emelkedő megélhetési költségek és az energiaválság hatásának nemi szempontjairól vitáztak – Járóka Lívia kiemelte: az energiaszegénység kérdése összetett megoldást igényel: egyszerre kell a munkaerőpiaci és a lakóhellyel kapcsolatos kihívásokat kezelni, továbbá minden háztartásban biztosítani kell a megfelelő energia- és hőellátást a lakásárak csökkentése mellett.
Az EP-képviselő közölte: a megélhetési válság a hátrányos helyzetűeket, így a nőket, a legszegényebbeket, köztük a romákat, az alacsony jövedelmű és munkanélküli családokból származókat, a nagycsaládosokat, a devizahiteleseket és a lakóhelyi szegregátumokban, peremrégióban élőket érintette a legsúlyosabban. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Unióban nincsen stabil energiaellátás és fűtés minden háztartásban.
Az energiaszegénység hatalmas kihívást jelent az EU számára: 50–125 millió ember nem képes megfelelő beltéri hőkomfortérzetet biztosítani – emelte ki.
Magyarországon bevált intézkedés az olcsó állami lakáshitelek, lakásfelújítási programok és gyerekvállalási kedvezményekkel összekötött, kedvezményes pénzügyi csomagok, illetve a fiataloknak és a nagycsaládosoknak járó különböző adókedvezmények és -mentességek – ismertette.
