Josep Borrell vállalhatatlan kijelentései aláássák az uniós külpolitikát

Európa megosztottságát tárják fel Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Josep Borrell uniós külügyi főképviselő egymásnak ellentmondó megnyilvánulásai akkor, amikor életbe vágóan fontos lenne egységet mutatni Izrael mögött.

2023. 11. 13. 16:11
EUROPEAN COUNCIL - FOREIGN AFFAIRS
EUROPEAN COUNCIL-FOREIGN AFFAIRS Fotó: DURSUN AYDEMIR / POOL
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyifőképviselője nemrégiben komoly feszültséget keltett az EU diplomáciai köreiben, amikor azt állította, hogy alapvető konszenzus van a tagállamok között a humanitárius szünet szükségességéről – miközben erről szó sem volt. Olyannyira nem, hogy négynapos diplomáciai alkudozás és egy ötórás vezetői találkozó után sikerült egyetértésre jutni a humanitárius szünetek szükségességéről.

Az egyes vagy többes szám használatának ezúttal alapvető jelentősége van: ha egyetlen humanitárius szünetről beszélünk, az egy hosszabb fegyvernyugvásra utal – ez az, amit a Hamász szeretne elérni. Ha humanitárius szünetekről van szó, az több rövidebb időszakra utal, amelyek ténylegesen a civilek segítését, illetve kimenekítését szolgálnák, nem azt, hogy a Hamász erőre kapjon. Izrael bele is egyezett a napi négyórás szünetekbe.

Borrell félrevezető megnyilvánulása miatt az Európai Külügyi Szolgálat egyik vezető tisztviselője, Stefano Sannino kényszerült magyarázkodni a tagállamok előtt – írja a Politico hírportál nevük elhallgatását kérő uniós diplomatákra hivatkozva. Borrell később ismét a kritikák kereszttüzébe került, amikor a közösségi médiában a Gázai övezet helyzetét bírálta, és a harcok szüneteltetését szorgalmazta, ellentmondva az EU-tagállamok által elfogadott álláspontnak.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter szintén a közösségi médiában szólította fel Borrellt, hogy ragaszkodjon az európai uniós tagállamok közös álláspontjához.

A külügyi főképviselő a főnökével, Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel is összetűzésbe került, miután Von der Leyen a szolidaritása jeléül ellátogatott Izraelbe. Borrell megnyilvánulásai azoknak a malmára hajtják a vizet, akik szeretnének megosztottságot szítani Európában Izrael kérdésében.

Borrell már spanyol külügyminiszterként is híres volt arról, hogy kimondta a saját véleményét, még akkor is, ha az nem feltétlenül egyezett kormányáéval. Egyes hangok szerint 

külügyi főképviselői jelölése nem is annyira elismerés, mint inkább „felfelé buktatás” lehetett.

Borrell következetlenségei és baklövései nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa egyre inkább hiteltelenné válik a világpolitikában. Ilyen volt például, amikor gratulált Ecuadornak a „békés” választásokhoz – annak ellenére, hogy az egyik jelöltet meggyilkolták.

Az is előfordult, hogy olyan terveket fedett fel, amikről még nem született megegyezés az unióban – például az Ukrajnának átadandó vadászgépekről, amelyekről nem sokkal Oroszország ukrajnai inváziója után beszélt, amikor még heves viták folytak a kérdésben a tagállamok között. Ráadásul nem ez volt az első ilyen eset, hiszen még főképviselői mandátumának megkezdése előtt közzétett a  közösségi médiában egy bizalmas, személyes adatokat is tartalmazó kiadatási dokumentumot.

 

Borítókép: Josep Borrell európai uniós külügyi főképviselő (Fotó: AFP/Dursun Aydemir/Hans Lucas)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.