Egy felmérés szerint nagyot csökkent a svéd lakosság körében a NATO-csatlakozás támogatottsága.
A TV4 csatorna készítette a reprezentatív kutatást, amelyből az derült ki, hogy
A legutóbbi, júliusi felmérés alkalmával még a svédek 65 százaléka pozitívan nyilatkozott a svéd NATO-tagságról, addig novemberre ez az arány 57 százalékra csökkent.
A csatlakozást egyértelműen ellenzők aránya csak kismértékben emelkedett, ugyanakkor a bizonytalanoké 17-ről 23 százalékra emelkedett. Szakemberek ezt egyértelműen a csatlakozási folyamat elhúzódásával magyarázzák.
A csatorna kérdésére Niklas Eklund, az Umeai Egyetem politológia professzora azt nyilatkozta, hogy az emberekben kérdésként merül fel, Finnországnak miért sikerült olyan gyorsan, a svédeknek pedig miért tart ennyi időbe. Az elhúzódás kapcsán sokan elgondolkodnak azon, megéri-e egyáltalán csatlakozni a szervezethez, vélekedett a professzor. A szakember azt is hozzátette, hogy
a lakosság úgy érzékeli, az orosz–ukrán háború megtorpant, nem látják annyira veszélyesnek a kialakult helyzetet.
A lakosság támogatása a védelmi szövetséghez az ukrajnai háború kitörésekor növekedett nagyot, először akkor fordult át többségi támogatottságúvá a kérdés. Ugyanakkor a csatlakozásról nem tartottak népszavazást, az akkori szociáldemokrata kormány mindössze három hónap alatt készítette elő és adta be tavaly májusban a csatlakozási kérelmét a védelmi szövetség brüsszeli központjába.
Mindeközben svéd hírportálok címlapon számoltak be arról, hogy Magyarország a következő héten nem tárgyalja a svéd NATO-ratifikáció ügyét, a hír forrásának pedig Vadai Ágnest, a Demokratikus Koalíció politikusát jelölik meg. Azaz a magyar politikus fontosnak tartotta a TT svéd hírügynökséggel közölni, hogy a ratifikáció kérdése nem szerepel a Magyar Országgyűlés következő heti napirendjén.
Magyarországon kívül Törökország nem hagyta még jóvá Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Az elmúlt héten ülésezett a török külügyi bizottság, hogy döntést hozzon a skandináv ország kérelméről, de egyelőre elhalasztották azt.
A hivatalos magyarázat szerint a kérdés „nem érett meg” a döntésre.
A legutóbbi várakozások szerint november 27–28. lehetett volna az időpont – ekkor tartják Brüsszelben a NATO külügyminiszteri találkozót –, amikor a NATO-központban felhúzhatták volna a svéd zászlót a teljes jogú tagok zászlajai között.
Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer)
