Mark Brown, a Cook-szigetek miniszterelnöke, aki jelenleg a Csendes-óceáni Szigetek Fórumának elnöke (amely csoportnak tagja többek között Új-Zéland és Ausztrália is), egy regionális csúcstalálkozón azt mondta, hogy
erős aggodalmak merültek fel a fórum vezetői részéről a Csendes-óceán kék térségének egészségét és biztonságát fenyegető lehetséges szennyeződések jelentőségével kapcsolatban.
A blokkban eltérő vélemények sorakoznak
a fukusimai 1-es számú atomerőműből augusztus végén megkezdett tisztított szennyvízkibocsátással kapcsolatban. Brown elismerte, hogy minden tag saját szuverén döntése nemzeti álláspontjának meghatározása.
A csoportosulás több tagja elismeri a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által júliusban végzett felülvizsgálat eredményeit, amely megállapította, hogy a kibocsátási terv megfelel a globális biztonsági előírásoknak.
Ami miatt különösen érdekes nemzetközi szemüvegen keresztül vizsgálva az eset, hogy a konfliktus lemodellezi az érintett tagok „Kína- vagy Japán-politikáját”. A közelmúltban Kínával szorosabb kapcsolatot kialakító felek, mint például Manasseh Sogavare, a Salamon-szigetek miniszterelnöke, meglehetősen határozottan ítélik el a kibocsátást.
Japán miniszterelnöke a kritikákra reagálva korábban a fukusimai vízből fogott halat fogyasztott. Fumio Kisida szerint ízletes és biztonságos a tisztított radioaktív szennyvízből származó hal.
Ami még talán ennél is jelentősebb, hogy a nukleáris téma napirenden tartása megfelelő Ausztráliának, az ország azt tervezi, hogy nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárókat szerezzen be az Egyesült Államoktól. Ezt előkészítve a csúcstalálkozó napirendjére is került, hogy felülvizsgálják a Csendes-óceán déli részén 1985-ben kötött, nukleáris fegyvermentes övezetről szóló megállapodás, a rarotongai szerződés feltételeit.
A tudományág kedvelői számára a víz tisztításának rejtélyeire már korábban is felhívtuk olvasóink figyelmét. Az atomlétesítményben hatalmas mennyiségű szennyezett víz keletkezett a 2011-es földrengés és szökőár miatt megrongálódott reaktorok fűtőanyagának hűtése során. A vízből a tisztítási folyamat során a trícium kivételével eltávolították a radioaktív anyagokat. A trícium kevésbé veszélyes, mint más radioaktív anyagok, például a cézium vagy a stroncium. A kezelt vizet tovább hígítják, hogy megfeleljen a japán biztonsági előírásoknak, majd a tengerbe engedik.
Fukusimában több mint 1,3 millió tonna hűtővíz halmozódott fel, és fogytán vannak a tárolókapacitások. Tokió úgy döntött, hogy a vizet egy speciális, egy kilométer hosszú alagúton keresztül engedi bele a Csendes-óceánba. Szakértők szerint akár 30 évig is eltarthat a folyamat.
Amióta augusztusban Japán megindította a víz visszaeresztését, Kína közölte, hogy sugárzási tesztnek fogja alávetni a Japánból érkező tengeri állatokat.
Borítókép: Környezetvédő aktivisták tiltakoznak a japán nagykövetség előtt Szöulban 2021. május 12-én a japán kormány terve ellen, amely szerint az óceánba eresztik a 2011-ben katasztrófát szenvedett fukusimai atomerőmű sugárszennyezett hűtővizét (MTI/EPA/Dzson Hon Kjun)
