A politika szegényebb lenne a Weltwoche nélkül
Először is, boldog születésnapot kívánok. Nem tudom, kit lepett meg jobban, hogy ez a találkozó létrejöhetett, a Weltwochét vagy engem
– kezdte a beszédét a miniszterelnök. A kormányfő kiemelte, óriási megtiszteltetés, hogy egy tízmillió lakosú közép-európai ország vezetőjeként tart beszédet a német nyelvterület legnagyobb konzervatívjának születésnapján. – Először is, csodálója vagyok az önök újságjának. Azok közé tartozom, akik szerint az európai politika szegényebb lenne a Weltwoche nélkül – szögezte le a kormányfő.
Megnyugtató, hogy a német nyelvű újságokban még mindig vannak konzervatív értékek
– tette hozzá Orbán Viktor, aki kiemelte, hogy igenis van magyar–svájci barátság. – Egyik nép sem túlságosan érzelgős, 1956 olyasmi, amit itt nem kell magyarázni. 1956 komoly szenvedés volt Magyarországon, ezért köszönjük, hogy a svájciak befogadták a menekülteket, a magyarok pedig kivívták a megbecsülést és a tiszteletet, és ezért a magyaroknak jó hírük van – jegyezte meg. Hozzátette:
Ennél aktuálisabb, de fontos, hogy több mint kilencszáz svájci cég dolgozik Magyarországon. Több mint harmincezer magyar családnak tehát az országban svájci cégek adnak kenyeret. A kereskedelmünk folyamatosan nő.
A konzervatív beszéd azonnali megbélyegzéssel jár
Európa többi országában progresszív liberális hegemónia van, és a konzervatív beszéd és program azonnali megbélyegzést von magával.
A Weltwoche nem olyan, mint egy mainstream média, én pedig nem vagyok olyan, mint egy mainstream politikus. Remélem, hogy az érdeklődés kölcsönös: engem is érdekel, hogy mit gondolnak önök, több száz kilométerrel a hazámtól nyugatra, és talán a Weltwoche olvasóit is érdekli, hogy mit gondolnak néhány száz kilométerrel keleti irányban
– fogalmazott Orbán Viktor.
Európának nincs önrendelkezési képessége
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök Európában, így nem csoda, ha kialakult egy sajátos látásmódja. Kiemelte:
A svájciaknak és a magyaroknak egy közös gondjuk van: az Európai Unió.
A kormányfő szerint Európa problémáinak témája igen súlyos, így valószínűleg mindenkit fel fog rázni a reggeli kávéja ellenére is. Úgy vélte,
Európa elvesztette az önrendelkezési képességét.
Szerinte Európa nem tudja felismerni a saját céljait, és azt sem, hogy milyen eszközöket kell használnia a céljai eléréséhez. – Fájdalmas, amit ma Európában látunk – szögezte le. Orbán Viktor felidézte, hogy a második világháború előtt Európa még dönthetett volna a saját sorsáról, erre minden lehetősége megvolt. Mivel azonban nem élt az esélyeivel, a kontinens országai inkább harcolni kezdtek egymással, legyengítve ezzel egymást. Eközben az Európán kívüli erők megerősödtek.
Európa az USA-hoz láncolja magát
– A gazdaság- és belpolitika – nem titok – Európában nem voltak bebetonozva akkoriban. Ezért volt szükség arra, hogy egyedi minőséget adjanak neki, mind a kapitalizmus, mind a demokrácia szempontjából, hogy az új szervezet Nyugat-Európában sikeres legyen. Ez a megoldás lett a kereszténydemokrácia – magyarázta Orbán Viktor. Megjegyezte, hogy a kereszténydemokrácia választ adott arra a kérdésre, hogyan lehet becsempészni az úgynevezett „versenyképes demokráciát”.
Mi itt a nagyobb felelősség, a nagyobb szolidaritás, a szomszédaink iránti felelősség mellett állunk ki. Tehát ez a mélyen keresztény hagyomány összhangban van a mi gazdaságunkkal, és a kereszténydemokrácia ezt is jól csinálta. Ez bevált. Szellemi értelemben Nyugat-Európa, ami akkoriban Európa volt, képes volt megmaradni önálló tényezőnek
– idézte fel Orbán Viktor az amerikai hegemónia idejét. Ehhez képest manapság már liberális-progresszív uralom van Európában – mutatott rá, és kiemelte, hogy 1990 után a progresszív liberális erők átvették az irányítást Európában és Amerikában is.
A nagy kérdés az, hogy lehetséges-e ilyen körülmények között Európa saját, független minőségét helyreállítani, és mégis megőrizni a függetlenségét a nagy nyugati szövetségen belül, amit ma udvariasan stratégiai szuverenitásnak neveznek. Európa ahelyett, hogy a saját érdekeit képviselné, az USA-hoz láncolja magát. Hangsúlyozta, hogy ennek komoly következményei vannak és lehetnek a jövőben.
Úgy vélte, ma az amerikai térvesztés mellett értelemszerűen egy európai térvesztés is zajlik. Ma pedig már a nem nyugati világba is exportálnák a progresszív-liberális elveket exportálni.
Emiatt amikor egy európai politikus európai értékekről beszél, akkor általában egy nagy uniós tagállam érdeke bújik meg a szavai mögött.
Politikus kevés van, bürokrata temérdek
Orbán Viktor szerint az Európai Uniót az Európai Tanácsnak kellene vezetnie, amelyben a tagállamok kormány-és államfői ülnek. Ehelyett az látható, hogy egyre több döntést a brüsszeli intézmények hoznak meg, holott a bürokraták pont azért vannak ott, hogy a politikusok döntéseit végrehajtsák.
Ma Európában politikusokból hiány van, bürokraták vannak mindenütt – szögezte le a kormányfő.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországnak ilyen helyzetben sajátos felelőssége van.
Magyarországon ugyanis nincs liberális hegemónia, a kormány ezt többször megtörte 2010 óta. Nincsenek koalíciós civakodások sem, mert világos felhatalmazása van a kabinetnek, és migráció sincs. Magyarországnak van ideje gondolkodni Európa jövőjéről.
– Ennek a felelősségnek egy másik modell kidolgozásával próbáltunk megfelelni. Amiről eddig beszéltem, azt nevezhetjük Európa brüsszeli modelljének. Amit mi csinálunk, az nem könnyű, mi úgy hívjuk, hogy magyar európai modell. Persze tudjuk, hol a helyünk, tízmilliós ország vagyunk – jegyezte meg.
A túlélés receptje
A beszédet követő panelbeszélgetésen a moderátor azt mondta a miniszterelnöknek, hogy igazi túlélő. Arra a kérdésre, hogy mi a túlélés receptje, Orbán Viktor azt mondta:
Először is tudnia kell, hogy a régi vágású politikai vezetők közé tartozom. Tehát amikor úgy döntöttünk, hogy politikusok leszünk, az azt jelenti, hogy ez egy küldetés. Szóval 16 évet töltöttem ellenzékben, de észszerűnek tartottam. Észszerű, mert akár ellenzékiként is, parlamenti vagy városi képviselőként is, de szolgálhatjuk a nemzetet és a közvéleményt.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a sport rengeteget segített a jelleme fejlesztésében.
Alapvetően szerencsés ember vagyok, mert kicsivel több mint harminc évet töltöttem a futballban. A foci a legjobb iskola a politikusoknak, mert meg kell küzdenie a saját tiszteletéért. Képesnek kell lennie a csapatmunkára, és meg kell értenie az alázatosságot, mert nem az a fontos, hogy elég jók legyünk, hanem az, hogy hogyan lehetsz hasznos a csapat számára. Ugyanakkor soha nem adhatod fel. Kilencven percig van esélyed, hát harcolj. Ezen háttér nélkül nem lehet túlélni a nyomás alatt
– magyarázta a kormányfő, aki szerint a család ugyanilyen fontos eleme a túlélésnek. Ahogy fogalmazott:
A család nagyon fontos. Sok tehetséges, nálam sokkal tehetségesebb srácot láttam, de – ismerve a magánéleti hátterüket – sokan szétestek a nyomás miatt. Tehát a család a kulcs. Ha van családunk, az rendben van. Mindig azt mondom: van a feleségem és a gyerekeim, akik szeretni fognak.
Egy másik kérdésre válaszolva Orbán Viktor kitért arra is, hogy amíg a britek az Európai Unió része voltak, Magyarország az Egyesült Királysággal közösen képes volt megfékezni az EU-ban a centralizálási kísérleteket.
Az EU-ban fel sem merültek például jogállamisági kérdések, amíg Nagy-Britannia az EU tagja volt. A britek távozásával azonban felborult ez az egyensúly.
Orbán Viktor megjegyezte: ha Svájc arra gondol, hogy csatlakozna az EU-hoz, gondolja meg kétszer.
A kormányfő kiemelte, hogy a következő években Magyarország veszi át az EU soros elnökségét, vagyis nagyobb hatása lesz az EU-ban zajló folyamatokra.
Minden ország belügye, hogy kivel akar élni
A migráció is szóba került a panelbeszélgetésen. A miniszterelnök felidézte, hogy a németek azt szerették volna, hogy mindenki vállaljon felelősséget a migránsokért, mert ez egy közös európai ügy,
míg én azt mondtam, hogy minden egyes ország belügye, hogy kivel akar együtt élni, de a befogadást ne kényszerítsék másokra. Egy éjszaka alatt fekete bárány lettem
– idézte fel a kormányfő, majd arra is emlékeztetett, hogy a magyarok a déli határon épült kerítéssel erős és biztos határvédelmet létesítettek, ami nemcsak az országot, hanem a schengeni övezetet, nem mellesleg Németországot is védi.
Ezen a ponton a kormányfő kiemelte, hogy a magyar kormány álláspontja egyértelmű: nem ide kell hozni a problémát, hanem már a forráshelyen kell megelőzni, hogy egyáltalán probléma legyen Európában.
Mi nem akarjuk megmondani, ki hogyan kezelje a migrációs helyzetet, mi csak azt szeretnénk, hogy semmit ne erőltessenk ránk. Lehet, hogy nincs igazunk abban, hogy ez a jó megoldás, de jogunk van hozzá, hogy ne legyen igazunk, nem?
– jegyezte meg Orbán Viktor, aki leszögezte, hogy a migránsok integrációját nem szabad összekeverni a vendégmunkásokkal.
Orosz–ukrán háború: megbukott az A terv
Roger Köppel moderátor gúnyosan arra is kitért a beszélgetés során, hogy Orbán Viktor rendkívül súlyos dolgot tett a nyugati világ szemében: találkozott a patás ördöggel, Vlagyimir Putyin elnökkel és Hszi Csin-ping kínai elnökkel is.
Rendkívül képmutatók ebben a kérdésben a nyugati vezetők
– jelentette ki azonnal Orbán Viktor, utalva arra, hogy az amerikaiak például kétszer annyi nukleáris üzemanyagot vásároltak az oroszoktól, mint tavaly, de az LNG-bizniszben is ugyanúgy üzletelnek az oroszokkal. A kormányfő azt sem támogatja, hogy a kínai vállalatokat leválasszák a nyugati világtól.
Nem támogatom tehát a blokkosodást, és a világgazdaság blokkoló megközelítését sem
– fogalmazott.
A miniszterelnök az orosz–ukrán háború kapcsán elmondta, hogy az agresszió az agresszió, és ellentétes a nemzetközi joggal. A kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy hogyan válaszolunk erre. A Nyugat márpedig nem válaszolt megfelelően:
Mi volt a stratégiánk? Az ukránok harcolnak és győznek a fronton, az oroszok pedig veszítenek a harctéren. Mi a valóság? Az, hogy az ukránok harcolnak és meghalnak. Hol állunk most? Oroszország nem veszít, és semmi sem változik a politikában. Tehát szembe kell nézni a valósággal. Át kell állni a B tervre.
– Szimplán csak pénzt küldeni az ukránoknak teljesen értelmetlen, és sehová sem vezet – jegyezte meg a kormányfő, aki hozzátette:
Látjuk, hogyan szenvednek az ukránok, a szívünk velük van. Minden nap jönnek Magyarországra, és 150 ezer magyar él Kárpátalján. Őket is besorozzák, még az egészen fiatal srácokat is
– fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta azt is, hogy egyetlen módon lehet most megállítani az értelmetlen öldöklést: tűzszünetre van szükség, majd béketárgyalásokat kell folytatni egy észszerű út mentén.
Donald Trump kapcsán a miniszterelnök egy másik kérdésre válaszolva leszögezte, hogy teljes mellszélességgel támogatja az előző amerikai elnököt.
Trump külpolitikai stratégiája az, hogy Amerika az első, vagyis Magyarország is mondhatja azt, hogy Magyarország az első, és Svájc is mondhatja azt, hogy Svájc az első. Minden hazafi mondhatja, hogy a saját hazája az első
– magyarázta, és kiemelte, hogy reménykedik Donald Trump győzelmében.
A miniszterelnököt végül arról is kérdezték, hogy mit fog csinálni karácsonykor. Humorral fűszerezve a kormányfő azt mondta, megpróbálja egyben tartani a családot, ami rendkívül nagy logisztikai kihívást jelent.
Svájci látogatása során Orbán Viktor miniszterelnök kedden Zürichben találkozott a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) korábbi elnökével, Sepp Blatterrel. A miniszterelnök és a sportvezető kötetlen beszélgetést folytatott közös szenvedélyük, a labdarúgás helyzetéről és legutóbbi eseményeiről.
Bernben pedig Alain Bersettel, Svájc szövetségi elnökével és Ignazio Cassis svájci külügyminiszterrel találkozott. A tárgyalásokon a magyar–svájci kétoldalú kapcsolatokról, a gazdasági együttműködésről és a jövő évi magyar EU-elnökségi tervekről volt szó.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) pódiumbeszélgetésen vesz részt a Weltwoche svájci konzervatív hetilap jubileumi ünnepségén Zürichben 2023. november 22-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
