Svédország jobbközép kormánya jelentős politikai fordulatot hajtott végre, amikor bejelentette, hogy ambiciózus terveket sző az atomenergia-kapacitás jelentős növelésére, és 2045-ig akár tíz új reaktor üzembe helyezését tervezi országszerte. Az elkötelezettséget egy közös sajtótájékoztatón hangsúlyozták, amelyen a kormány különböző miniszterei vettek részt, kiemelve a kezdeményezés szükségességét Svédország energia-önellátása és a villamosított társadalmak kialakulóban lévő tájképe szempontjából.
Ebba Busch energiaügyi miniszter az újságírókhoz szólva felvázolta a kormány stratégiáját, amely szerint 2035-ig két új hagyományos nukleáris reaktor üzembe helyezésének költségeit megosztják, és a következő két évtizedben további reaktorokat építenek. Az ambiciózus terv hátterében az áll, hogy a következő 25 évben meg kell duplázni Svédország villamosenergia-termelését, ami kritikus fontosságú intézkedés a megfizethető és megbízható energia biztosítása érdekében, különösen a hideg téli éjszakákon.
Johan Perhson munkaügyi miniszter hangsúlyozta a lépés jelentőségét, és kijelentette:
Ez a jövő villamosenergia-rendszerének alapja. Garantálnunk kell az olcsó áram elérhetőségét, hogy minden polgár nyugodtabban aludhasson a hideg téli éjszakákon.
Az atomenergia jövőjét övező bizonytalanságok közepette a svéd kormány aktív támogatást ígért az átálláshoz, pénzügyi támogatást és ösztönzőket kínálva az érintett érdekelteknek.
Ez a svéd elkötelezettség illeszkedik egy szélesebb körű európai trendhez, ahol a nemzetek a közelmúltbeli energiaválságra és a geopolitikai bizonytalanságokra – különösen az orosz gáz- és olajszankciók miatt – válaszul egyre inkább az atomenergia felé fordulnak. Lengyelország, Magyarország, Franciaország és Finnország egyaránt bejelentette, hogy tervezi a nukleáris energiatermelés bővítését. Ezzel szemben Németország úgy döntött, hogy leállítja utolsó három atomerőművét, ami az áramárak ugrásszerű növekedéséhez vezetett.
Szakértők szerint ez a lépés Svédországot európai társai mellé pozicionálja, hangsúlyozva a kontinens fejlődő energetikai tájképét és az atomenergia kulcsfontosságú szerepét a hosszú távú energetikai célok elérésében.
