Lehetetlen küldetés – ezzel a címmel foglalta össze a brüsszeli Politico hírportál Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnökének csütörtöki pekingi látogatását. Az európai vezetők a kínai fővárosban találkoznak Hszi Csin-ping elnökkel, ez lesz a felek első személyes egyeztetése 2019 óta.
Kereskedelmi szakadék Európa és Kína között
Michel és Von der Leyen útjának számos célja van, ugyanakkor a nemzetközi sajtó és szakértők egyöntetű véleménye szerint ezek közül keveset – vagy egyet sem – tudnak majd elérni a tárgyalásokon. „Az Európai Unió tagállamai nem fogják örökké tűrni a Kínával szembeni, egyre növekvő kereskedelmi deficitet” – jelentette ki kedden a bizottsági elnök. Brüsszelben úgy vélik, az unió és az ázsiai hatalom közötti kereskedelem egyenlőtlenségét Peking mesterségesen generálja számos kínai importkorlátozással és a tagállamok számára kulcsfontosságú exporttermékek állami támogatásával.
Von der Leyen közlése szerint a kereskedelmi deficit az unió részéről az elmúlt két évben megduplázódott, csaknem négyszázmillió euróra nőtt.
Egyes jelentések szerint a kereskedelmi hiány tovább nőhet, amint a kínai gazdaság próbál talpra állni a koronavírus-járvány miatt kivetett korlátozások okozta visszaesésből. A belföldi kereslet emiatt csökkent, így az így megmaradó „felesleg” Európába érkezhet – legalábbis a brüsszeli aggodalmak szerint. „Ha Kínából három konténer érkezik, Európából kettő üresen megy vissza” – ezzel a hasonlattal foglalta össze a Politico az EU–kínai kereskedelmi kapcsolatokat.
A szankciók megkerülése
Emellett Charles Michel és Ursula von der Leyen valószínűleg megpróbálják elérni, hogy Peking ne segédkezzen Moszkvának a nyugati szankciók megkerülésében – már első olvasatra is lehetetlennek tűnő feladat.
Első körben rá kell venni Kínát, hogy maga foglalkozzon a problémával, de szükség esetén nekünk is vannak eszközeink
– fogalmazott a Politicónak egy magas rangú uniós tisztviselő. Az ukrajnai háború kirobbanása óta Peking ugyan nem küld fegyvereket Moszkvának, azonban számos olyan, katonailag hasznos felszereléssel támogatja Oroszországot, amely a nyugati büntetőintézkedések miatt másképp nem állna rendelkezésükre – hangzik a nyugati vád. Egy másik tisztviselő szerint Brüsszel azt fontolgatja, hogy a szankciókat kínai vállalatokra is kiterjesztik, a döntést a mostani találkozó eredményeinek függvényében hozhatják meg.
Ez olyan lépés lenne, amely tovább növelné a feszültségeket az unió és Kína között.
Harmadikutas politika
Kínai részről a legfontosabb célja a találkozónak, hogy Hszi Csin-ping és külügyminisztere kifejezzék aggodalmukat a Kínában gyártott elektromos járművekkel kapcsolatos uniós vizsgálat, valamint Brüsszel új Kína-politikája tekintetében. Egy friss közvélemény-kutatás szerint egyébként az európai emberek szerint lehetséges és szükséges is egy harmadikutas politika kialakítása, az unió államainak pedig mind Washingtonnal, mind Pekinggel jó kapcsolatokat kellene ápolnia.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP/Getty Images/Andrej Isakovic)
