Jelenleg 41 megye van Romániában, ám a legújabb javaslat után mindössze 15 maradna az országban. A közigazgatási egységeket a kistelepülések és a városok lakosságszámának megfelelően szerveznék újra – írja a Mandiner.
A terv mögött az áll, hogy a szakemberek úgy gondolják, hogy a Bukaresttel kiegészülő 41 megye csökkentésével Románia sokkal jobban tudna működni.
Bogdan Daniel Vișan, a romániai Kereskedelmi és Iparkamara elnökét is, aki úgy véli, a községek meghatározásánál legalább ötezres, a városoknál legalább tízezres lakosságszámot kellene figyelembe venni.
Marcel Ciolacu, Románia szociáldemokrata miniszterelnök is szükségesnek tartja a közigazgatási reformot, ám hozzátette, hogy ez az átrendezés a 2024-es parlamenti választások előtt nem fog már elkezdődni.
Az is igaz, hogy a mai Romániában található történelmi régiók határait tiszteletben tartja ez a javaslat, az erdélyi megyéknél ez a tisztelet már nem annyira fontos. Székelyföldet például kettévágná a javaslat. A 38 százalékban magyar lakosságú Maros megyét, benne a 40-45 százalék között mozgó marosvásárhelyi magyarsággal, hozzácsatolnák a döntő többségben román lakosságú Kolozs, Szilágy és Beszterce megyéhez, míg a magyar többségű Hargitát és Kovásznát Brassóval vonnák össze.
Ha ez a javaslat megvalósul, akkor magyar többségű megye sem marad Romániában, mert Hargita megye 85, Kovászna megye 74 százalékban magyar, amennyiben viszont összevonnák őket Brassóval, abban az esetben 54 százalékban román lenne, és csak 43 százalékban magyar.
Borítókép: Őrtüzet gyújtottak a székely autonómia napján Csepelen. (Fotó: MTI/Kovács Attila)
