Mráz Ágoston Sámuel: A magyar szuverenitásvédelmi törvény enyhébb, mint az amerikai

A Nézőpont Intézet vezetője lapunknak értékelte az amerikai és a magyar törvény különbségeit.

Forrás: Forrás: Unsplash.com

David Pressman budapesti amerikai nagykövet az Országgyűlés elé került szuverenitásvédelmi törvényjavaslattal kapcsolatban több, minimum pontatlan dolgot állított a minap. Az amerikai diplomatának komoly aggályai vannak a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Ám lapunk is írt róla, hogy Pressmannak nincs igaza, és még az amerikainál is enyhébb a magyar szuverenitásvédelmi törvényjavaslat. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont intézet vezetője lapunknak értékelte a törvényt.

– Az orosz és az amerikai szuverenitásvédelmi törvény azonos logikára épül, a külföldi ügynökök regisztrációját írják elő és azok tevékenységét korlátozzák, illetve az illegális tevékenységet büntetik − jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel. 

A magyar szuverenitásvédelmi törvény ehhez képest enyhébb, hiszen alapvetően tájékozódási és tájékoztatási feladatokkal egy új hivatal létesítését írja csak elő

 − folytatta a szakértő. A büntető törvénykönyvbe kerülő új bűncselekmény-kategória, az úgynevezett „választói akarat tiltott befolyásolása” pedig sokkal szűkebb körben szankcionálja a külföldi befolyásszerzési kísérleteket, mint az amerikai és az orosz párhuzamos törvények. Mindez fontos lépés a magyar szuverenitás védelme szempontjából.

Az amerikai szuverenitásvédelmi törvény, a külföldi ügynökök bejegyzéséről szóló törvény (Foreign Agents Registration Act, azaz FARA) lényegében mindenkire vonatkozik, akik az amerikai közéletben szerepet vállalnak és külföldi pénzforrásokat is kapnak.

 Mindeközben az SZVH akkor kezdeményezhet vizsgálatot, ha külföldi állam, szerv, szervezet vagy személy részéről dezinformációs, illetve a demokratikus döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet észlel, amelyek Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik. 

A 2022-es országgyűlési választások után „guruló dollárok” vagy „dollárbotrány” néven elhíresült ellenzéki kampányfinanszírozási ügyre reagálva külön pontban rögzíti a törvény, hogy az SZVH feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.

Mráz Ágoston Sámuel elmondta, hogy a magyarországi politikai vita csak a baloldali pártokra fókuszál, de az amerikai törvény szerint „külföldi megbízó ügynöke” lenne az összes olyan cég és személy, aki a guruló dollárokból részesült, a Bajnaihoz köthető DatAdattól, a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalmon át a Momentum-közeli 21 Kutatóközpontig vagy a DK-közeli IDEA-ig.

Más az is, hogy miközben az amerikai törvény kötelező regisztrációt és adatközlést ír elő minden érintett „külföldi ügynök” számára, amelyeknek maguknak kell felismerniük ezt a kötelezettséget, a magyar törvény csak a vizsgált szervezeteket kötelezi adatszolgáltatásra. Azaz a magyar jogszabály csak gyanú vagy kutatási program esetében gyűjt információkat, miközben az amerikai hatalmas adatbázist épít

 − mondta a szakértő.

Egyéb különbségek a magyar és az amerikai törvény között

A FARA-törvénynek mindenki alanya, aki ügynökként, képviselőként, alkalmazottként vagy beosztottként jár el, vagy bármely személy, aki bármilyen más minőségben egy külföldi megbízó vagy olyan személy megbízásából, kérésére, irányítása vagy ellenőrzése alatt jár el, vagy olyan személy, akinek bármely tevékenységét közvetlenül vagy közvetve egy külföldi megbízó felügyeli, irányítja, ellenőrzi, finanszírozza vagy támogatja − áll az amerikai törvényben.

Ám ott vannak kivételek.

 Minden olyan személy vagy alkalmazott, akinek külföldi megbízója olyan külföldi ország kormánya, amelynek védelmét az elnök az Egyesült Államok védelme szempontjából létfontosságúnak ítéli.

Álláspontom szerint a külföldi megbízó ügynökére igenis vonatkoznak szabályok az USA-ban, de az fontos tény, hogy az USA elnöke mentesíthet a törvény hatálya alól, ha az Amerikában aktív ügynök külföldi megbízójának tevékenysége az Egyesült Államok kormányának politikáját, közérdekét vagy nemzetvédelmét szolgálja. Ilyen esetekben azon országokra és szervezetekre lehet gondolni, amelyek amerikai forrásokból működnek, Ukrajnától az arab tavasz kirobbantóin át a világ számos országában működő NGO-ig

 − mondta el Mráz Ágoston Sámuel.

A szakértő szerint a Donald Trump volt amerikai elnök elleni négy évig tartó, felelősségrevonási eljárással végződő politikai kampány megmutatta, hogy nemcsak nyomozást, politikai kritikát, de büntető- és közjogi eljárásokat is kiválthat az USA-ban egy kampány külföldi befolyásolásának kísérlete. 

Trump elnökkel szemben a vád az orosz befolyás volt, amit soha nem tudtak bizonyítani, a jelentésekről kiderült, hogy hamisítványok, s beszédes, hogy a vádat az elnökválasztás 2020-as elvesztése után el is feledték

 − idézte fel a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Unsplash)