Az atombomba ellen nem lehet védekezni

Oroszországot nem lehet legyőzni, és veszélyes sarokba szorítani nukleáris arzenálja miatt. Az ukrajnai háború árnyékában pedig felerősödtek azok a félelmek, hogy ezt az arzenált végső esetben kész használni is. Hogy nézne ki egy atomháború? Miképpen érintené ez Magyarországot? És hogyan lehet védekezni ellene? Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük.

Amerikai nukleáris teszt Nevadában. Forrás: National Nuclear Security Administration / Nevada Field Office

– Ma már tudjuk, hogy a hidegháborúban egy III. világháború esetére magyarországi célpontokat is kijelöltek az amerikaiak. Orosz részről ez a veszély ma is fenyeget?

– Nyilvánvalóan, ha létezik is ilyen terv, az szigorúan titkos. 

Elméletileg elképzelhető, hiszen Magyarország NATO-tagállam. 

2009-ben volt arra nyilvános példa, hogy orosz hadgyakorlaton Varsóra terveztek nukleáris csapást, 2013-ban pedig a semleges Stockholm ellen hajtottak végre ilyen hadgyakorlatot. Nem véletlenül ma a NATO nukleáris védőernyője az egyik legfontosabb motivációja a svéd csatlakozási szándéknak. A hidegháború ebben az esetben annyiból rossz párhuzam, hogy az akkori katonai stratégia arra épült, hogy a nagy, hagyományos haderők megpróbálják elfoglalni a másik területeit. A nyugati szövetség tervezésének alapja az volt, hogy meg tudják állítani a Szovjetunió és a keleti blokk szárazföldi túlerejét. Aztán ahogy fokozódott a feszültség, illetve nőtt a fegyverek mennyisége, egy ponton eljutottak a „tömeges megtorlás” stratégiájáig. Ez az az apokaliptikus kép, amiről az imént már beszéltünk.

– Európában csak Franciaország és Nagy-Britannia atomhatalom, de amerikai nukleáris fegyverek is állomásoznak itt. Ezek mire szolgálnak?

– Amerikai töltetek a NATO-n belül a nukleáris képességmegosztás keretében vannak Európában. Ezek nem stratégiai, hanem taktikai fegyverek, tehát kisebb hatóerejűek. A jelenlegi becslés szerint Európában összesen száz B–61-es taktikai termonukleáris gravitációs bombát állomásoztatnak Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban és Németországban, illetve Törökországban, de a 2016-os puccskísérlet után felmerült, hogy ezeket átszállítják Romániába. 

A nukleáris fegyverek a hidegháborúból maradtak Európában, tehát nem egy új reakcióról van szó.

– Lehet védekezni a nukleáris csapás ellen?

– Lég- és rakétavédelmi eszközökkel bizonyos mennyiségi korlátok között meg lehet semmisíteni a hordozóeszközöket. Az elrettentés lényege azonban éppen az, hogy a két nukleáris nagyhatalomnak olyan mennyiségű fegyvere van, ami ellen nem lehet hatékonyan védekezni. A felek pontosan azért nem kezdenek atomháborút, mert biztosak lehetnek abban, hogy az ellenfélnek marad annyi eszköze, hogy válaszcsapást tud mérni. Léteznek még passzív védelmi megoldások; például atombunkerek. De egy város méretű célpont esetében ez rendkívül korlátozott kapacitású. Hiszen a nukleáris robbanás pusztítása háromkomponensű: van egy hőhatása, egy lökéshulláma és egy hosszú távú sugárzása.

– Jelenthet eszkalációt, hogy az oroszok felfüggesztették a részvételüket az Új START-egyezményben?

– A nukleáris fegyverek bevetésének esélyét semmiképpen nem növelte meg. Az Új START-egyezmény lényege az, hogy korlátozta a rendszerben tartott nukleáris robbanófejek (1550), illetve hordozóeszközök (700) darabszámát. Viszont ez a korlátozott szám is több mint elég lenne ahhoz, hogy a felek kölcsönösen megsemmisítsék egymást. 

 

Az orosz lépés tehát mindenképpen üzenetértékű, és nem segíti a bizalomépítést, de semmit nem ad hozzá az elrettentéshez. A megállapodáshoz egyébként hozzátartozik egy ellenőrző mechanizmus is, így a két ország megfigyelői a helyszínen ellenőrizhették az egyezmény betartását. Ez viszont 2020 óta a koronavírus-járvány miatt szünetelt. 2022-ben felmerült, hogy a gyakorlatot újra lehetne indítani, de azt akkor az oroszok lemondták. Az egyezmény betartását tehát több mint két éve így sem ellenőrzi senki, de ettől még nem borult fel a nukleáris egyensúly. És a hírszerzési információk szerint nem is növelték az eszközök számát.

Borítókép: Amerikai nukleáris teszt Nevadában (Fotó: National Nuclear Security Administration/Nevada Field Office)