Júniusban európai parlamenti választások lesznek, így mostantól minden, az Európai Unióban zajló fejleményt kampánylogikában kell értelmezni – kezdte a 2024-es év lehetséges fejleményeiről és kihívásairól szóló tájékoztatását Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Mint elmondta, van néhány európai parlamenti képviselő, aki arra tette fel a politikai karrierjét, hogy Magyarországot besározza, és láthatóan nagyon jól megél belőle.
A júniusi választás után joggal lehet számítani arra, hogy az Európai Parlamentben a jobboldali erők erősödni fognak, azonban ennek mértékét lehetetlen megjósolni.
A jelen állás szerint az látszik a legbiztosabbnak, hogy az Európai Néppárt, illetve a szocialista frakció megőrzik az első helyüket, és az a nagykoalíció, amely most is meghatározza az Európai Parlamentnek a működését, az továbbra is erős marad
– mutatott rá Kovács, aki azt sem tartja kizártnak, hogy változik az EP-frakciók száma, be- vagy kiléphetnek pártok az Európai Néppártból. A parlament összetétele pedig meghatározó lehet azzal kapcsolatban, hogy ki lesz az Európai Bizottság új elnöke.
Valószínű, hogy Ursula von der Leyen jelenlegi bizottsági elnök újrázni szeretne, ehhez pedig szüksége lesz az EP-többségre is. Emiatt pedig sok kötélhúzás várható.
A bizottság elnökének dolgát az is nehezíti, hogy a kampányidőszak mellett számos krízishelyzetet is kezelnie kell, ebben pedig a múltban nem jeleskedett.
Von der Leyen újrázását pedig már csak azért sem érdemes készpénznek venni, mert bármikor jöhet egy „sötét ló”, egy kompromisszumos jelölt, amilyen maga Von der Leyen is volt 2019-ben.
Erre példa sok egyéb mellett az ukrajnai konfliktus, amellyel kapcsolatban a szakértő megjegyezte, hogy egyre többen látják be, Oroszországot ebben a háborúban nem tudják legyőzni, már csak azért sem, mert a világ legnagyobb atomhatalmáról van szó. Az viszont kérdéses, hogy az EU fenntartja-e a jelenlegi irányvonalát a kérdésben, vagy szembenéz végre a valósággal és béketárgyalásokat sürget.