Az a voksolás, amely meghatározza a kontinens, sőt a világ sorsát, nem az európai parlamenti lesz, hanem az amerikai elnökválasztás. A stratégiai igazgató úgy vélekedett: „A hatását a világra és hazánkra nehéz túlértékelni − jelen pillanatban az amerikai választásnak nagyobb hatása lesz az EU jövőjére, mint az európai parlamenti választásnak.”
Egyre biztosabb, hogy Joe Biden újrázhat, és az is egyre biztosabbnak néz ki, hogy a republikánus oldalon nincs az a jogi eljárás, és az a sárdobálás, amivel ki tudnák ütni Donald Trumpot az elnöki székért folytatott csatából – tette hozzá Kovács István.
A bukmékerek szerint hogyha Donald Trump fog szembenézni Joe Bidennel, akkor nagyon nagy favorit Donald Trump, viszont ha nem Joe Biden lesz a demokrata jelölt, akkor már korántsem ennyire egyértelmű a helyzet
– ismertette a szakértő.
A magyar uniós elnökség kapcsán kifejtette, teljesen esélytelen, hogy Magyarországtól elvennék ezt a lehetőséget. Nincs az a fajta jogi vagy politikai eljárás, ami lehetőséget adna erre, és valószínűleg politikai akarat sincs. A soros elnökség többek között azért jelentős, mert kétszáznál is több munkacsoport működik a tanács mellett, amelyekben Magyarország fog elnökölni, tehát meghatározza azt is, hogy mi kerül napirendre ezekben a testületekben.
A soros elnökség lehetőséget ad arra is, hogy Magyarország megmutassa magát, illetve olyan prioritásokat érvényesítsen, amelyek nemcsak magyar prioritások, hanem az egész Európai Uniónak érdekében állnak, például a Nyugat-Balkán integrációja – fejtette ki Kovács István.
2024-ben lenne okunk bizonyos értelemben az ünneplésre: Magyarország uniós tagsága most lesz 20 éves
– erről már Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója beszélt. Hozzátette: a 2024-es év az Európai Parlament ötéves ciklusának lejárta miatt lehetőséget ad egyrészt a visszatekintésre, másrészt az előretekintésre.
Az idei év egyben a demokrácia ünnepe is lehet, hiszen a Föld lakosságának 41 százaléka járul az urnákhoz. Magyarország közvetlen környezetében is több voksolásra kerül sor. Ezek pedig olyan politikai változásokat hozhatnak, amelyek értelemszerűen azért áttételesen a magyar politikára is hatnak. Ausztriában az FPÖ előretörése ilyen, a párt jelenleg 30 százalékon áll.
Romániában ugyanakkor az a kérdés, hogy tudnak-e a magyar pártok egymással együttműködve, közös politikai erőként fellépni a választásokon, illetve a magyarellenes AUR párt miként szerepel majd.
Uniós szempontból három nagy mérföldkő van bizonyos értelemben ebben az évben; az európai parlamenti választás júniusban, a magyar elnökség kezdete júliusban és az új Európai Bizottság felállása november-december táján.
A fő uniós intézmények, az EB és az EP nem lehetnek különösebben büszkék a most végéhez érő ciklusban nyújtott teljesítményükre, és nem valósult meg Ursula von der Leyen azon ígérete sem, hogy visszahelyezi az EU-t a világpolitika színpadára.
Rámutatott, hogy az elmúlt években a háború, szankciós politika, energiaválság, Izraellel szembeni felszólalások, vélemények az EP-ben és a EB-ben azt mutatják, hogy az EU csak sodródik a világpolitikai eseményekben és nem képes befolyásolni őket az unió érdekei szerint.
A legnagyobb probléma azonban az, hogy az Európai Unió nem a saját érdekét követi
– hangsúlyozta Kovács Attila.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!