Az Európai Uniónak végre a saját érdekét kell követnie

Bizakodásra nincs sok okunk 2024-ben. Az amerikai elnökválasztás nagyobb hatással lesz hazánkra, mint az európai parlamenti voksolás. Magyarországnak azonban érdemes a közvetlen szomszédaira is figyelnie, mivel közülük több helyen is az urnákhoz járulnak a polgárok idén – hangzott el az Alapjogokért Központnak az idén várható külpolitikai fejleményekről szóló sajtótájékoztatóján.

Júniusban európai parlamenti választások lesznek, így mostantól minden, az Európai Unióban zajló fejleményt kampánylogikában kell értelmezni – kezdte a 2024-es év lehetséges fejleményeiről és kihívásairól szóló tájékoztatását Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Mint elmondta, van néhány európai parlamenti képviselő, aki arra tette fel a politikai karrierjét, hogy Magyarországot besározza, és láthatóan nagyon jól megél belőle.

A júniusi választás után joggal lehet számítani arra, hogy az Európai Parlamentben a jobboldali erők erősödni fognak, azonban ennek mértékét lehetetlen megjósolni.

A jelen állás szerint az látszik a legbiztosabbnak, hogy az Európai Néppárt, illetve a szocialista frakció megőrzik az első helyüket, és az a nagykoalíció, amely most is meghatározza az Európai Parlamentnek a működését, az továbbra is erős marad

– mutatott rá Kovács, aki azt sem tartja kizártnak, hogy változik az EP-frakciók száma, be- vagy kiléphetnek pártok az Európai Néppártból. A parlament összetétele pedig meghatározó lehet azzal kapcsolatban, hogy ki lesz az Európai Bizottság új elnöke.

Valószínű, hogy Ursula von der Leyen jelenlegi bizottsági elnök újrázni szeretne, ehhez pedig szüksége lesz az EP-többségre is. Emiatt pedig sok kötélhúzás várható.

A bizottság elnökének dolgát az is nehezíti, hogy a kampányidőszak mellett számos krízishelyzetet is kezelnie kell, ebben pedig a múltban nem jeleskedett.

Von der Leyen újrázását pedig már csak azért sem érdemes készpénznek venni, mert bármikor jöhet egy „sötét ló”, egy kompromisszumos jelölt, amilyen maga Von der Leyen is volt 2019-ben.

Erre példa sok egyéb mellett az ukrajnai konfliktus, amellyel kapcsolatban a szakértő megjegyezte, hogy egyre többen látják be, Oroszországot ebben a háborúban nem tudják legyőzni, már csak azért sem, mert a világ legnagyobb atomhatalmáról van szó. Az viszont kérdéses, hogy az EU fenntartja-e a jelenlegi irányvonalát a kérdésben, vagy szembenéz végre a valósággal és béketárgyalásokat sürget.

Az a voksolás, amely meghatározza a kontinens, sőt a világ sorsát, nem az európai parlamenti lesz, hanem az amerikai elnökválasztás. A stratégiai igazgató úgy vélekedett: „A hatását a világra és hazánkra nehéz túlértékelni − jelen pillanatban az amerikai választásnak nagyobb hatása lesz az EU jövőjére, mint az európai parlamenti választásnak.”

Egyre biztosabb, hogy Joe Biden újrázhat, és az is egyre biztosabbnak néz ki, hogy a republikánus oldalon nincs az a jogi eljárás, és az a sárdobálás, amivel ki tudnák ütni Donald Trumpot az elnöki székért folytatott csatából – tette hozzá Kovács István.

A bukmékerek szerint hogyha Donald Trump fog szembenézni Joe Bidennel, akkor nagyon nagy favorit Donald Trump, viszont ha nem Joe Biden lesz a demokrata jelölt, akkor már korántsem ennyire egyértelmű a helyzet

– ismertette a szakértő.

A magyar uniós elnökség kapcsán kifejtette, teljesen esélytelen, hogy Magyarországtól elvennék ezt a lehetőséget. Nincs az a fajta jogi vagy politikai eljárás, ami lehetőséget adna erre, és valószínűleg politikai akarat sincs. A soros elnökség többek között azért jelentős, mert kétszáznál is több munkacsoport működik a tanács mellett, amelyekben Magyarország fog elnökölni, tehát meghatározza azt is, hogy mi kerül napirendre ezekben a testületekben.

A soros elnökség lehetőséget ad arra is, hogy Magyarország megmutassa magát, illetve olyan prioritásokat érvényesítsen, amelyek nemcsak magyar prioritások, hanem az egész Európai Uniónak érdekében állnak, például a Nyugat-Balkán integrációja – fejtette ki Kovács István.

2024-ben lenne okunk bizonyos értelemben az ünneplésre: Magyarország uniós tagsága most lesz 20 éves

– erről már Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója beszélt. Hozzátette: a 2024-es év az Európai Parlament ötéves ciklusának lejárta miatt lehetőséget ad egyrészt a visszatekintésre, másrészt az előretekintésre.

Az idei év egyben a demokrácia ünnepe is lehet, hiszen a Föld lakosságának 41 százaléka járul az urnákhoz. Magyarország közvetlen környezetében is több voksolásra kerül sor. Ezek pedig olyan politikai változásokat hozhatnak, amelyek értelemszerűen azért áttételesen a magyar politikára is hatnak. Ausztriában az FPÖ előretörése ilyen, a párt jelenleg 30 százalékon áll.

Romániában ugyanakkor az a kérdés, hogy tudnak-e a magyar pártok egymással együttműködve, közös politikai erőként fellépni a választásokon, illetve a magyarellenes AUR párt miként szerepel majd.

Uniós szempontból három nagy mérföldkő van bizonyos értelemben ebben az évben; az európai parlamenti választás júniusban, a magyar elnökség kezdete júliusban és az új Európai Bizottság felállása november-december táján.

A fő uniós intézmények, az EB és az EP nem lehetnek különösebben büszkék a most végéhez érő ciklusban nyújtott teljesítményükre, és nem valósult meg Ursula von der Leyen azon ígérete sem, hogy visszahelyezi az EU-t a világpolitika színpadára.

Rámutatott, hogy az elmúlt években a háború, szankciós politika, energiaválság, Izraellel szembeni felszólalások, vélemények az EP-ben és a EB-ben azt mutatják, hogy az EU csak sodródik a világpolitikai eseményekben és nem képes befolyásolni őket az unió érdekei szerint.

A legnagyobb probléma azonban az, hogy az Európai Unió nem a saját érdekét követi

– hangsúlyozta Kovács Attila.

Borítókép: Kovács István stratégiai igazgató és Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató az Alapjogokért Központ évnyitó sajtótájékoztatóján (Forrás: Alapjogokért Központ)