Elárasztják a bevándorlók Nyugat-Európát

Brüsszel döntése miatt újabb országból indult meg a népvándorlás a Nyugat felé.

Zvecan, 2023. június 1. A NATO parancsnoksága alatt mûködõ KFOR nemzetközi békefenntartó haderõ jármûvei sorakoznak az észak-koszovói Zvecanban 2023. június 1-jén. Koszovó északi részén a helyhatósági választások eredményét elutasító szerbek tiltakozása május 26-án kezdõdött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségû polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat a többségében szerbek lakta térségben. A május 29-i zvecani összecsapásokban több KFOR-békefenntartó és 52 szerb tüntetõ megsérült. MTI/AP/Bojan Slavkovic Fotó: Bojan Slavkovic

Koszovó mostani lakosságának csaknem 30 százaléka már a nyárig kivándorolhat Nyugat-Európába. A lakosság ilyen arányú mozgása Brüsszel azon döntésének következménye, hogy megszűnt a balkáni ország számára az uniós vízumkötelezettség – írja a Szerbiai Rádió és Televízió. Mint arról lapunk korábban már beszámolt, politikai elemzők szerint idén az 1,8 milliós állam lakosai közül akár félmillió ember kezdhet új életet Nyugat-Európa országaiban. 

Ami korábban csak feltételezés volt, úgy látszik, valósággá vált. Sajtóbeszámolók szerint ugyanis már az év első napjaiban riasztóvá vált a helyzet Koszovóban. Pristinában például január első tíz napjában több mint 10 ezren kértek útlevelet, a repülőtéren pedig tömegek jelentek meg, akik elhagynák az országot.

A record 83,141 passengers flew from #Prishtina Airport in first week of January as #Kosovo was granted visa-free entry into #Schengen. #Europe pic.twitter.com/zMjdH5IUti

— Zoran Kusovac (@zkusovac) January 10, 2024

 A felmérések szerint a lakosság 28 százaléka már az év első felében a schengeni térség államaiba távozna. Ennek azonban senkit nem kellene meglepnie, hiszen már korábban is tízezrek hagyták el a kis balkáni országot.

Az RTS által idézett statisztika szerint 2022-ben több mint 41 ezren döntöttek úgy, hogy külföldre költöznek. Ha pedig a 2012 és 2022 közötti számokat nézzük, akkor Koszovóból 338 ezer ember ment el. A kivándorlók főként albánok. 

A távozás legfőbb okai a gazdasági körülmények, a munkanélküliség ugyanis meghaladja a 35 százalékot. 

A koszovóiak egyébként az uniós országok közül leginkább Németországba mennének, majd Svájc és Ausztria következik a kívánságlistán.

Borítókép: A NATO parancsnoksága alatt működő KFOR nemzetközi békefenntartó haderő járművei sorakoznak az észak-koszovói Zvecsanban 2023. június 1-jén (Fotó: MTI/AP/Bojan Slavkovic)