Az ukrajnai orosz inváziót követően a tajvani fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke, Lee Hszi-ming aggodalmát fejezte ki afelől, hogy Tajvan túl lassan alkalmazkodik a konfliktus körülményeihez. A Politicónak adott exkluzív interjújában Lee hangsúlyozta, hogy a hagyományos harci repülőgép- és hadihajó-projektektől a mozgékonyabb fegyverzet – például a drónok és a mobil légvédelmi rendszerek – felé kell elmozdulni, hogy egy esetleges kínai invázióval szemben hatékonyan lehessen ellenállni.
Lee – aki 2019-ig vezérkari főnökként szolgált – elismerte, hogy az elmúlt két évben némi javulás történt Tajvan stratégiai megközelítésében, különösen a drónokba történő beruházások terén. Kritizálta azonban a hagyományos fegyverkezésre helyezett hangsúlyt.
Az orosz invázió óta Tajvan kifejlesztett egy úgynevezett „sündisznó-stratégiát”, amelynek középpontjában a mobil, rövid hatótávolságú védelmi fegyverek állnak.
A január 13-án történt elnökválasztás újra felerősítette a Dél-kínai-tengeren való katonai konfrontációval kapcsolatos aggodalmakat, Peking pedig arra figyelmeztette Tajvant, hogy az újraegyesítés elkerülhetetlen. Lee hangsúlyozta a mozgékonyabb fegyverzet fontosságát, hogy Tajvan önállóan tudjon működni, miközben egy esetleges amerikai támogatásra is vár.
Lee szerint „alacsony költségű, nagy túlélőképességű fegyverekre” van szükség. Majd Ukrajna tapasztalatait hozta fel bizonyítékként arra, hogy nem elegendő, ha csak néhány van belőlük.
Lee ezek mellett kiemelte az alacsony költségű drónok és a mobil légvédelmi rendszerek fontosságát.
Tajvannak a fejlett drónokba történő beruházásokat kellene előnyben részesítenie, és el kellene távolodnia az 1997-ben beszerzett Mirage harci repülőgépektől
– mondta.
Borítókép: Laj Csing-tö tajvani alelnök, a kormányzó, függetlenségpárti Demokratikus Haladás Pártja (DPP) elnöke, elnökjelölt támogatói jelszavakat skandálnak a Tajvan déli részén fekvő Tajnanban tartott kampánygyűlésen 2024. január 12-én (Fotó: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo)
