Az Európai Unió és a Mercosur-országok legutóbb december elején próbáltak pontot tenni a készülő megállapodás végére, végül nem sikerült tető alá hozni a megegyezést.
Az EU–Mercosur-egyezmény célja hivatalosan a kétoldalú kereskedelem és a beruházások növelése, valamint a vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozások számára. Az Európai Bizottság szerint a megállapodás mind az EU, mind a Mercosur-államok számára előnyös, mivel mindkét fél számára lehetőséget teremt a növekedésre, a munkahelyteremtésre és a fenntartható fejlődésre.
Európai és dél-amerikai ellenvetés is akad a Mercosur-megállapodás kapcsán
Mindkét csoport részéről akadnak olyan országok, amelyeknek a közel 25 éve húzódó megállapodási tervezet egy-két pontja nem megfelelő. Argentínában Alberto Fernández időközben ellenzékbe került volt elnök megváltoztatta az álláspontját decemberben, és újabban már határozottan ellenzi a megállapodást, mondván, hogy az rossz a helyi vállalkozásoknak. Paraguay is meglehetősen szkeptikus a készülő egyezménnyel kapcsolatban, mert az Európai Bizottság által felállított környezetvédelmi elvárások és a kiegészítések hátráltatnák az ország exportját.
A decemberi kudarchoz Javier Milei megválasztása is hozzájárult, az elnökké választása további bizonytalanságot váltott ki a megállapodás jövőjét illetően. Milei már a választási kampánya során többször azt mondta, hogy Argentínának ki kell lépnie a Mercosur-blokkból.
Európai részről Franciaország az egyik legnagyobb ellenző. Azzal érvel a francia vezetés, hogy csak akkor változtathatná meg a véleményét, ha a Mercosur-blokk elkötelezi magát az Amazonas illegális erdőirtásának megállítása, a párizsi klímaegyezmény betartása, és egyéb környezeti feltételek alkalmazása mellett. De a franciák olyan egészségügyi szabványokat is elvárnak, amelyek az EU gazdálkodóira is érvényesek – ennyi kérést már a dél-amerikai országok túlzónak tartottak decemberben.
Nem támogatom ezt a megállapodást, mert nem tudom, hogyan indokoljam meg egy acélgyártónak, egy farmernak vagy egy francia cementgyártónak
– jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök még decemberben.
Ausztriában is a gazdák érdekeit féltik – igaz, nem a szövetségi kormány a leghangosabb ebben a témában.
A szövetségi kormánynak, különösen a Néppártnak minden eszközt be kell vetnie az EU–Mercosur-megállapodás megakadályozására hazai gazdáink és fogyasztóink érdekében
– követelte nemrég Peter Schmiedlechner, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) agrárszóvivője. Hozzátette:
miközben mezőgazdaságunk egyre több bürokratikus követelménnyel küzd, ami a saját termelésünket is csökkenti, és masszívan szenved a rekordinflációtól, most az európai és osztrák piacot is elárasztanák a Dél-Amerikából származó mezőgazdasági alapanyagokkal, köztük marha- és sertéshússal. Ez a megállapodás nemcsak a gazdákat lehetetleníti el, hanem egészségügyi kockázatokat is jelent a fogyasztók számára.
Schmiedlechner arra utalt, hogy a dél-amerikai országokban például olyan növényvédő szereket használnak, amelyeket az EU-ban betiltanának, és különböző hormonokat is alkalmaznak az állattenyésztésben, amelyek az uniós országokban nem alkalmazhatók.
Egyszerűen őrület, hogy amíg a kiváló minőségű termelést folytató mezőgazdaságunk egyre több szabályozás és irányelv áldozatává válik, addig az EU szabadkereskedelmi megállapodást akar keresztülvinni annak érdekében, hogy olyan mezőgazdasági nyersanyagokat importáljon, amelyeket sokkal rosszabb körülmények között termeltek
– fogalmazott az FPÖ politikusa. Az osztrák gazdák szerint is felháborító, hogy míg nekik a szigorú uniós előírásokat kell követniük, ezáltal pedig a minőséget is tartaniuk kell, addig a dél-amerikai árukra nem vonatkoznak a szigorú szabályok. Így az ottani mezőgazdasági szereplők megtehetik, hogy sokkal gyengébb minőségű árut küldenek az unióba, jóval olcsóbban, mint az európai gazdák.
Magyarország is számos kérdésben ellenzi a kereskedelmi megállapodás létrejöttét, Nagy István agrárminiszter rámutatott nemrégiben, hogy a Mercosur-egyezmény negatív hatása az uniós agrárpiacokra összesen másfél milliárd eurós tétel volna.
Borítókép: Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő (jobbra) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Planalto elnöki palotában (Fotó: MTI/EPA/EFE/Andre Borges)
