Mint a kutató elmondta, a Gázai övezetben egy rendkívül intenzív izraeli ellencsapásnak lehettünk tanúi az október 7-i terrortámadás után.
A humanitárius helyzet pedig már kritikus Gázában.
A Hamász-terroristák befészkelték magukat az iskolák, kórházak és polgári létesítmények környékére különböző alagútrendszerekbe, a lakosság pedig nem tudja elhagyni a délen lezárt övezetet, nem engedik Egyiptomba menekülni a civileket – részletezte Tárik Meszár. A kutató hozzátette, most nagyon sokan északra indulnak, miután az izraeli erők bejelentették, hogy az övezet déli részére fognak összpontosítani az elkövetkezendő hónapokban.
Azzal kapcsolatban, hogy Izraelnek egyszerre szembe kell néznie különböző militáns csoportokkal, terrorszervezetekkel, és a különböző Irán által támogatott milíciákkal, Tárik Meszár elmondta, hogy ez egy rendkívül sokrétű és nagy probléma. Mint ismertette, most már például Irakból is próbálták bombázni Izraelt. de a Vaskupola rendszernek köszönhetően elfogták ezeket a rakétákat. Mint fogalmazott:
Ez egy többfrontos háború, emiatt pedig a nemzetközi közösség segítségére is szükség van. Az Egyesült Államok több húszi hajót is megsemmisített az elmúlt napokban
– emlékeztetett. A kutató szerint a legjobb módja ezen szervezetek eliminálásának az, ha a csoportoknak elvágják a finanszírozását, ez a fő célja a háborúnak, amiért sokat tesz mind Izrael, mind az Egyesült Államok.
A terrorszervezetek utánpótlására térve a kutató ugyanakkor elmondta, hogy a Gázai-övezetben rendkívül nehéz körülmények között nőnek fel a palesztinok, tele vannak gyűlölettel a fiatalok, könnyen radikalizálódnak, így könnyű a Hamász és más terrorszervezetek utánpótlása is.
A húszik intenzív szerepére kitérve a vezető kutató elmondta, hogy egyre több embert foglalkoztat az, hogy miért támadnak, miért veszélyeztetik a globális ellátási láncokat.
Jemenben jelenleg gazdasági válság van, a húszik pedig a terület nagy részével rendelkeznek. A válság ellenére ezekkel a támadásokkal egységet tudtak kovácsolni az országban, amivel elvonják az emberek figyelmét a problémákról.
Ezek az pedig események illeszkednek Irán geopolitikai érdekeihez, tehát szoros köze lehet Iránnak a támadásokhoz. Irán pénzügyileg is aktívan támogatja ezeket a terrorszervezeteket: évente mintegy százmillió dollárral a CIA bizonyítékai szerint. Ugyanakkor a szakértő szerint Irán nyílt sisakos harcot nem fog kezdeni Izraellel szemben, tehát egy proxikon keresztül vívott harcnak vagyunk szemtanúi.
Végezetül a Gázai-övezet és a palesztinok jövőjéről szólva Tárik Meszár elmondta, hogy minden attól függ, hogy hogyan fog alakulni az izraeli pártpolitika. Ha nem Benjamin Netanjahu lesz a miniszterelnök, akkor változhat az izraeli álláspont. Hosszú távon a nemzetközi akarat, az Egyesült Államok és az európai országok szerint is kétállami megoldásra lenne szükség. Ez pedig akkor következhet be Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint, ha sikeresen leszámolnak a terrorszervezetekkel.
Borítókép: Romokat néznek palesztinok egy izraeli légicsapás után a Gázai övezet középső részén fekvő Magazi palesztin menekülttáborban 2023. december 25-én (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber)
