A hágai Nemzetközi Bíróság január 31-én hozott ítéletet az Ukrajna kontra Oroszország ügyben. Kijev még 2017-ben nyújtotta be keresetét, azzal vádolva Moszkvát, hogy megsértette a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről és a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményeket.
Ám a hágai Nemzetközi Bíróság elutasította Ukrajna kérelmének többségét, és csak annyit ítélt meg, hogy Oroszország „nem tesz intézkedéseket a tények kivizsgálására… olyan személyekkel kapcsolatban, akik állítólagosan bűncselekményt követhettek el”.
Az ukránok azt is állították, hogy Oroszország megsértette a terrorizmus elleni egyezményt azzal, hogy katonailag és pénzzel is támogatta a kelet-ukrajnai szeparatistákat, akik 2014-ben lelőttek egy maláj utasszállító repülőgépet.
A malajziai légitársaság MH17-es, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállító gépe 2014. július 17-én zuhant le Kelet-Ukrajnában, a fedélzetén tartózkodók többsége − 196 utas − holland állampolgár volt.
Az esetet vizsgáló nemzetközi nyomozócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a gépet az orosz fegyveres erők Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi rakétadandárjához tartozó, Buk típusú légvédelmi rakétarendszerről lőtték le szakadár területről. Egy holland bíróság később három személyt − Igor Girkint, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredesét, aki 2014 nyarán az ukrajnai szakadár Donyecki Népköztársaság (DNR) védelmi minisztere volt, a szintén orosz Szergej Dubinszkijt, a DNR katonai hírszerző ügynökségének volt vezetőjét és az ukrán Leonyid Harcsenkót, a szakadár felderítő osztag vezetőjét − ítélt távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre. Oroszország tagadta, hogy köze lett volna az incidenshez −írta az MTI.
