Válság lehet az euró miatt Európában + videó

A koszovói albánok felfegyverzése veszélyt jelent a szerbek számára – mondja a védelmi miniszter. NATO-tagországok adnak el fegyvereket Pristinának.

2024. 01. 24. 4:51
HZ1_6828
20230601 Koszovó, Zvecan A korábbi zavargások helyszínén a KFOR nemzetközi békefenntartó haderő. Fotó: Havran Zoltán Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Továbbra is puskaporos a hangulat a Balkánon

Ismét feszültség és válság jöhet a szerb–koszovói viszonyban, miután Pristina úgy határozott, hogy február elsejétől kitiltja a fizetésforgalomból a szerb dinárt. Még a szerbek lakta északi részeken sem lehet a következő hónaptól kezdve használni a szerb fizetőeszközt. 

Ehelyett Koszovóban az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz. Belgrád szerint az intézkedés célja, hogy megnehezítsék a területen maradt szerbek életét, akik közül sokan még mindig Szerbiától kapnak fizetést, nyugdíjat és egyéb juttatásokat. Ezzel kapcsolatban Petar Petkovics, a szerb kormány Koszovó-irodájának igazgatója kijelentette, hogy Belgrádot és a koszovói szerbeket nagyon aggasztja Pristina bejelentése, miszerint február 1-től leállítja a Szerbiával a fizetésforgalmat, és betiltja a dinárt, mint fizetőeszközt – írja a Szabad Európa Rádió.

KFOR-egységek Koszovóban (Fotó: Bojan Slavkovic)

A bejelentett intézkedések nemcsak a pénzügy és a bankszektor elemi nemzetközi normáival ellentétesek, hanem az eddig létrejött megállapodásokkal is

– áll az iroda közleményében. 

 

Szakértő: újabb pofon Belgrádnak

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint Koszovó a saját alkotmányára hivatkozva egységesíti területén a pénzforgalmat, amelyet február 1-jétől csak euróban lehet majd lebonyolítani. Palusek Erik, az NKE Nemzetközi Főigazgatói Iroda főtanácsadója hozzátette: Koszovó legnagyobb részén eddig is így volt, de az északi, szerbek által lakott területeken a szerb dinárt használták és az ott élők közül is sokan dinárban kapták a juttatásaikat (fizetés, nyugdíj, szociális segély stb.). 

Ez a lépés hátrányosan érinti őket, hiszen ha a továbbra is dinárban kapott juttatásaikat minden egyes tranzakció alkalmával át kell váltaniuk euróra, jelentős veszteséggel számolhatnak. Az intézkedés elsődleges oka az, hogy Koszovó próbál szuverén államként működni és, mint olyannak egyértelmű, hogy az egész „ország" területén egységes valutára van szüksége, más, alternatív fizetőeszközöket nem tűrhet meg.

– húzta alá Palusek. 

Kiemelte: ez a lépés egyúttal a szerb államnak is pofon, hiszen Szerbia továbbra is saját déli tartományaként tekint Koszovóra, amely ezzel tovább függetlenedik tőle. 

Ami Koszovóból, legalábbis koszovói albán szemmel nézve a szuverenitás, a függetlenség megerősítésének egy logikus lépése, az Szerbiában egyértelműen provokációként értékelhető a fenti okok miatt. Természetesen ez valóban tovább nehezíti a koszovói szerbség helyzetét, amely már eddig sem volt túl rózsás a függetlenség 2008-as kikiáltása óta.

– hangsúlyozta lapunknak a szakértő.

Palusek Erik az előttünk álló hónapokról szólva leszögezte: 

a szerb–koszovói viszony rendezése várhatóan a jövőben is hasonló nehézségekbe fog ütközni, mint eddig. Egyrészt mindkét félnek érdeke a helyzet rendezése, mert ezzel megerősíthetik a nemzetközi pozícióikat is, ugyanakkor olyan kérdésekben kellene megegyezniük, amelyekben egyikük sem hajlandó a kompromisszumos megoldásra.

 Egy fegyveres konfliktus pedig egyikük számára sem kívánatos.

Szerbia nem hajlandó elismerni a területéből kiszakított Koszovó függetlenségét, míg Koszovó egyoldalúan kikiáltotta azt és jelen pillanatban a koszovói vezetés nem mutat nagy hajlandóságot a nemzetközi közösség által is javasolt és elvárt Szerb Községek Közösségének létrehozására, legalábbis nem olyan feltételek mellett, amilyeneket a nemzetközi közösség megfogalmazott és talán az ott élő szerbek számára is elfogadható lenne.

– közölte a Magyar Nemzet kérdésére az NKE Nemzetközi Főigazgatói Iroda főtanácsadója.

Fegyverkezik Koszovó

De nem csak a pénzforgalom okoz újabb feszültséget a Belgrád–Pristina viszonyban. 

 

Milos Vucsevics szerb védelmi miniszter azt mondta, aggasztja Pristina Javelin páncéltörő rakétákkal való felfegyverzése, mert minden, amit az albánok kapnak Koszovóban, veszélyt jelent Szerbiára. 

Vucsevics a szerbiai Prva TV-nek elmondta, hogy az Egyesült Államok által bejelentése, miszerint Javelin rakétákat szállít Pristinába, nem az egyetlen katonai segítség, amelyet Pristina a NATO tagországaitól kap. Mint fogalmazott, korábban a törökök, németek és horvátok szállítottak Koszovónak eszközöket, a britek pedig a kiképzésben vettek részt.

Baráth Gábor Gergely vajdasági történész a Belgrád–Pristina párbeszédről szólva a szerbiai Pannon RTV Közügyek című hírháttérműsorában azt mondta: az albán fél és a koszovói államiság politikai szülei olyan lépéseket tesznek, amelyek aláaknázzák a tárgyalásokat.

A Javelin páncéltörő rakétákat Koszovónak eladása nemcsak a tárgyalásokat, a párbeszédet aknázza alá, hanem a nemzetközi jogot is sérti.

Van egy kumanovói katonatechnikai szerződés, amelyet 1999-ben írtak alá, illetve van egy 1244-es ENSZ határozat, amelynek értelmében a KFOR-on kívül más fegyveres erő nem lehet Koszovó Autonóm Tartomány területén. Ezzel szemben a koszovói biztonsági erőket át akarják alakítani hadsereggé

– hívta fel a figyelmet a műsorban Baráth Gábor Gergely.

Borítókép: KFOR nemzetközi békefenntartó haderő Koszovóban (Fotó: Havran Zoltán)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.