A magyar és az uniós vagyonnyilatkozatok ügye mutatja, hogy igenis van liberális kettős mérce

Országgyűlési képviselőink most ismét a hazai vagyonnyilatkozati rendszer alapján számoltak be vagyonukról. Korábban átálltunk az Európai Parlamentben használt megoldásra, majd az uniós elvárások nyomán visszatértünk az eredetire. Az elmúlt években az egyéb, jogállamisági kifogásoknak nevezett valótlanságok között a Magyarország elleni politikai támadások állandó eleme volt a honi vagyonnyilatkozati rendszer bírálata.

Brüsszel, 2024. január 24. Az európai parlamenti választásokat reklámozó felirat az EP brüsszeli épülete elõtt 2024. január 24-én. A választásokat június 6-9. között tartják az Európai Unió tagállamaiban. MTI/AP/Virginia Mayo Fotó: Virginia Mayo

Vagyonnyilatkozati időszak van idehaza, így érdemes felidézni az ezzel kapcsolatos hazai szabályok alakulását, amely az uniós kettős mérce egyik nyilvánvaló példája.

Korábban, 2022-ben a hazai képviselők számára is bevezették az Európai Parlamentben használt vagyonnyilatkozati rendszert, mégpedig azért, hogy erősebb legyen az uniós integráció.

Ez azonban valamiért nem felelt meg Brüsszelnek, így visszatértünk a korábbi szabályozásra, amely Európában a legszigorúbb. Ezt azonban a liberális média így is folyamatosan kritizálja.

A két rendszer között fontos különbség, hogy az EP-képviselőknek nem kell csatolniuk a családtagok vagyonbevallását. 

A másik érdemi különbség, hogy míg a hazai vagyonnyilatkozati rendszer a vagyonelemek összetett rendszerezésére épül, addig az uniós vagyonnyilatkozati rendszer csupán jövedelmi sávokat határoz meg, az EP-képviselőknek nem kell konkrét összegeket feltüntetniük.

Emellett az uniós normák értelmében az európai parlamenti képviselőknek a tulajdonukban lévő ingatlanokról, a nagy értékű ingóságokról, a pénzügyi megtakarításokról, a hitelekről és a tartozásokról sem kell nyilatkozniuk.
 

Nem nyilvános

Az Európai Parlament képviselőinek magatartási kódexe 2012. január 1-jén lépett hatályba, és legutóbb 2023-ban vizsgálták felül. 

Az Európai Parlament oldalán leírtak szerint a kódex elvárja, hogy a képviselők részletes nyilatkozatot tegyenek magánérdekeltségeikről, emellett vagyonnyilatkozatot és adott esetben az összeférhetetlenségről való tudomásszerzésről szóló nyilatkozatot is kell tenniük.

A képviselők által a nyilatkozatban közölt információk megtalálhatók a képviselők egyéni adatlapján, kivéve a vagyonnyilatkozatokat, amelyek nem nyilvánosak.

Egy, az Európai Parlament által kiadott, a parlamenti képviselőket terhelő pénzügyi tájékoztatási kötelezettségeket összehasonlító elemzésben az is olvasható, hogy az EP-képviselőknek röviddel hivatalba lépésük után be kell nyújtaniuk egy pénzügyi érdekeltségeikről szóló nyilatkozatot. Ezt a kötelezettséget sem az uniós szerződések, sem az európai választási jogszabály nem említi, de az eljárási szabályzat igen. Az elemzés szerint az uniós jog elvárja azt is, hogy a képviselők valamennyi döntésüknél tiszteletben tartsák a közérdeket, valamint feddhetetlenül, átláthatóan, becsületesen és elszámoltathatóan járjanak el.
 

Ez sem kell

Az elemzés az EP-képviselőkre rótt pénzügyi közzétételi kötelezettségek körével kapcsolatban azt is írja, hogy nem kell információt közzétenni a harmadik felek által az európai parlamenti képviselőknek politikai tevékenységükhöz nyújtott kiegészítő támogatások összegeiről. 

Emellett az egyéb, a magatartási kódexben kifejezetten fel nem sorolt pénzügyi érdekekről sem, amelyek befolyásolhatják az EP-képviselők teljesítményét.

 Ráadásul a parlament magatartási kódexe nem írja elő az EP-képviselőknek vagyon- és kötelezettségnyilatkozat benyújtását (kivéve a pénzügyi érdekeltségekről). Igaz, több tagállam nemzeti jogszabályai előírják, hogy az ezekben az országokban megválasztott képviselők kötelesek eleget tenni egy ilyen kötelezettségnek.

Ehhez képest a szokásos liberális kettős mérce jegyében a magyar vagyonnyilatkozati rendszert úgy kritizálják különböző aktivistacsoportok és médiumok, hogy az jóval szigorúbb, mint a brüsszeli.

Borítókép: Az Európai Parlament épülete (Fotó: Virginia Mayo)