A németek nagy része fél egy orosz támadástól

Tízből négy német már elkezdett vészhelyzeti tartalékokat is felhalmozni attól félve, hogy Oroszország megtámadhatja Németországot.

Moszkva, 2024. január 23. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rokonok és szeretteink címmel megrendezett Orosz Családi Fórumon a moszkvai Összoroszországi Kiállítási Központban, a korábbi VDNH-ban 2024. január 23-án. MTI/AP/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat pool/Szergej Karpuhin Fotó: Szergej Karpuhin

A felmérés szerint a baloldali pártok támogatói aggódtak a legjobban, 55 százalékuk, őket szorosan követik a Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatói. A bal- és jobboldali populista pártok – Sahra Wagenknecht újonnan alakult bevándorlásellenes baloldali pártja és a jobboldali, konzervatív Alternatíva Németországért (AfD) – támogatói tartották a legkevésbé valószínűnek az orosz támadást.

Közben a felmérésből az is kiderült, hogy

Tízből négy német (39 százalék) már elkezdte felhalmozni a szükségkészleteket háború kitörése esetére.

Aggasztó, hogy csak minden hatodik megkérdezett mondta azt, hogy tudja, hová kell mennie vészhelyzet esetén. A lap megjegyezte, hogy ez valószínűleg annak köszönhető, hogy Németország hatszáz légvédelmi óvóhelye közül jelenleg egy sem működik, mivel a kormány 2007-ben megszüntette a háborús bunkerek karbantartását. A német lakosság körében nem is meglepő, hogy nő a félelem egy esetleges támadás miatt, az elmúlt hetekben ugyanis több vezető tisztségviselő is arról beszélt, fel kell készülni mindenre.

Boris Pistorius nemrég arról beszélt „nem is arról van szó, hogy felkészülünk egy háborúra, hanem inkább arról, hogy arra számítunk”. A német védelmi miniszter egy televíziós interjúban úgy fogalmazott,

Ha készülni kell egy olyan veszélyre, amiről nem tudjuk, hogy mikor és hogyan következik be, akkor jobban tesszük, ha felfegyverezzük magunkat.

De egy, ebben a hónapban kiszivárgott német katonai dokumentum is arra a lehetőségre figyelmeztet, hogy Moszkva a közelgő amerikai elnökválasztást követő átmenetet kihasználva lépéseket tehet a Suwalki-folyosó elfoglalására, amely egy stratégiai fontosságú, ritkán lakott terület Litvánia és Lengyelország határán, amely Fehéroroszországot és az orosz Kalinyingrádi enklávét választja el.

Ahogy arról a V4NA is beszámolt, más országokban is felerősödtek azok a hangok, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy megnőtt a veszélye egy orosz támadásnak.

Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal (BBN) vezetője még tavaly december elején arra figyelmeztet, hogy a keleti NATO-országoknak a következő három évben fel kell készülniük az Oroszországgal való esetleges konfrontációra, mivel a fenyegetés a korábban becsültnél sokkal nagyobb. Nemrég pedig Carl-Oskar Bohlin, Svédország polgári védelmi minisztere egy konferencián arra szólította fel honfitársait, hogy készüljenek fel lélekben a háborúra. „Sokan mondták már előttem, de hadd mondjam ki hivatalosan is: háború lehet Svédországban” – fogalmazott.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat pool/Szergej Karpuhin)