Az európaiak alig tíz százaléka hisz abban, hogy Ukrajna még legyőzheti Oroszországot

Az EU politikusainak az elfogadható béke meghatározására kell összpontosítaniuk – állítja az Európai Külkapcsolati Tanács által megrendelt kutatás.

Forrás: The Guardian2024. 02. 21. 10:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az európaiak továbbra is széles körben támogatják Ukrajnát, de közel két évvel a teljes körű invázió után egy uniós felmérés szerint már alig tíz százalék hisz abban, hogy az ország legyőzheti Oroszországot – a legvalószínűbb végpontnak pedig valamilyen kompromisszumos megoldást tartanak, írta meg a The Guardian.

A Háborúk és választások: hogyan tarthatják fenn az európai vezetők a közvélemény támogatását Ukrajna iránt című kutatás megállapította, hogy a 12 vizsgált országban csak minden tizedik európai hiszi, hogy Ukrajna győzni fog a csatatéren, míg kétszer annyian (húsz százalék) jósolnak orosz győzelmet. Még a legoptimistább megkérdezett tagállamokban – Lengyelországban, Svédországban és Portugáliában – is kevesebb mint minden ötödik (17 százalék) hitt abban, hogy Kijev győzni fog.

A jelentés szerzői szerint a hangulatváltás megköveteli, hogy a politikusok reálisabb megközelítést alkalmazzanak, amely arra összpontosít, hogy meghatározzák, mit is kell jelentenie egy elfogadható békének – vélik a jelentés szerzői.

Ahhoz, hogy az Ukrajna iránti további európai támogatás mellett érvelhessenek, az uniós vezetőknek meg kell változtatniuk, hogyan beszélnek a háborúról 

– mondta Mark Leonard, a felmérést megrendelő Európai Külkapcsolati Tanács társszerzője.

Leonard szerint a legtöbb európai kétségbeesetten szeretné megakadályozni az orosz győzelmet, de nem hisz abban, hogy Kijev katonailag győzni tudna, ami azt jelenti, hogy az egyre szkeptikusabb közvélemény számára az a legmeggyőzőbb érv, hogy a segítségnyújtás folytatása fenntartható, tárgyalásos békéhez vezethet, amely Kijevnek kedvez, nem pedig Putyin győzelmének.

Training to prepare for National Resistance held in Kyiv
Ukrajnai háború.
A polgári képzés utolsó része Kijevben 2024. január 12-én (Fotó: NurPhoto via AFP/Pavlo Bagmut)

A 12 EU-tagállamban – köztük Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban és Svédországban – végzett januári közvélemény-kutatás szerint Ukrajna megakadt ellentámadása, az amerikai politikai változástól való növekvő félelem és Donald Trump második amerikai elnöki ciklusának kilátása fokozza a háború kimenetelével kapcsolatos pesszimizmust.

A felmérés szerint minden országban az volt a leggyakoribb vélemény, amelyet a válaszadók átlagosan 37 százaléka osztott, hogy a háború kompromisszumos rendezéssel ér véget – bár egyes országok jobban bíztak ebben a kimenetelben, mint mások. Svédországban (ötven százalék), Portugáliában (48 százalék) és Lengyelországban (47 százalék) a megkérdezettek inkább azt mondták, hogy Európának segítenie kellene Ukrajnának a visszavágásban, míg Magyarországon (64 százalék), Görögországban (59 százalék), Olaszországban (52 százalék) és Ausztriában (49 százalék) inkább azt preferálták, hogy Kijevet a megegyezés elfogadására kényszerítsék. Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Spanyolországban egyenletesebben oszlottak meg a vélemények.

A jelentés készítői szerint az ukrajnai orosz invázió második évfordulóján az európaiak nincsenek hősies hangulatban, sőt még csak nem is optimisták a helyzetet illetően. De szerintük az európaiak elkötelezettsége az orosz győzelem megakadályozása iránt nem változott.

A nyugati döntéshozók számára a kihívást az jelentené, hogy sikeresen kezeljék azt a kettősséget, amely a háború befejezésével kapcsolatos csökkenő közbizalom és az orosz győzelem megakadályozása érdekében a támogatás fenntartásának vágya között feszül.

„Ahogy Európa és az USA belép a választási szezonba, a béke meghatározására irányuló törekvés kritikus csatatér lesz” – írták a szerzők. „A vezetőknek olyan új nyelvet kell majd találniuk, amely rezonál a jelenlegi közhangulatra.”

 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők akkori parancsnoka 2023. november 30-án a kelet-ukrajnai Kupjanszkban (Fotó: AFP/Ukranian Presidential Press Service) 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.