Az Oroszország-politika is múlik a mai sorsdöntő elnökválasztáson

Több mint négymillióan szavazhatnak vasárnap a finn elnökválasztás második fordulójában. A jobbközép táborhoz tartozó Alexander Stubb és a zöld-baloldali Pekka Haavisto mérkőznek meg egy mindent eldöntő voksoláson.

2024. 02. 11. 13:29
STUBB, Alexander
Espoo, 2024. február 11. Alexander Stubb korábbi miniszterelnök, a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltje (j2) és felesége, Suzanne Innes-Stubb voksol Espoóban 2024. február 11-én, a finn elnökválasztás második fordulójában. MTI/AP/Szergej Gric Fotó: Szergej Gric
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A finn választók vasárnap két tapasztalt politikus közül választhatják ki az ország következő elnökét, akinek rengeteg fontos célt kell kitűznie. A győztes legfőbb feladata az lesz, hogy irányítsa a viszonylag új NATO-tagország kül- és biztonságpolitikáját az orosz–ukrán háború árnyékában.

Az államfői tisztségért a jobbközép táborhoz tartozó Alexander Stubb volt miniszterelnök és a zöld-baloldali Pekka Haavisto volt külügyminiszter mérkőzik meg egymással.

A konzervatív Nemzeti Koalíció Pártjának politikusa, Stubb a január 28-i választás első fordulójában a szavazatok 27,2 százalékával szerezte meg az első helyet, de előnye nem volt elég, ezért van szükség ma a második fordulóra. Haavisto, az első forduló második helyezettje volt Finnország legkiválóbb diplomatája 2019–2023-ban, és a NATO-csatlakozás fő tárgyalója. Haavisto, aki egykori konfliktusközvetítő volt az ENSZ-nél, és elkötelezett környezetvédő, az első fordulóban a szavazatok 25,8 százalékát szerezte meg.

A két politikus nagyrészt egyetért Finnország külpolitikai és biztonsági prioritásaival kapcsolatban. Ezek közé tartozik az Oroszországgal szembeni kemény politika fenntartása – amely 1340 km hosszú határon osztozik Finnországgal –, a biztonsági kapcsolatok erősítése az Egyesült Államokkal, és Ukrajna megsegítése – elemzi a helyzetet az Euronews. 

Mint ismert, a legtöbb európai országgal ellentétben Finnországban az elnök rendelkezik végrehajtó hatalommal a kül- és biztonságpolitika kialakításában. Ezt a kormánnyal együtt teszik, különösen az Európai Unión kívüli országok, például az Egyesült Államok, Oroszországot és Kína esetében. Az államfő a hadsereget is irányítja, ami különösen fontos Európa jelenlegi biztonsági környezete és Finnország megváltozott geopolitikai helyzete közepette, amely 2023 áprilisában csatlakozott a NATO-hoz.

Borítókép: Alexander Stubb korábbi miniszterelnök, a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltje és felesége, Suzanne Innes-Stubb voksol Espoóban 2024. február 11-én, a finn elnökválasztás második fordulójában (Fotó: MTI/AP/Szergej Gric)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.