Brüsszeli súlyos kettős mércét emleget az osztrák jobboldal

Harald Vilimsky osztrák jobboldali európai parlamenti képviselő szerint amit az Európai Bizottság művel Magyarországgal, az túlmegy minden határon – ráadásul azért akarja megbüntetni a tagállamot, amit az EU maga is tervez.

Brüsszel, 2024. február 1. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletre érkezik az Európai Unió tagországai állam- és kormányfõinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. február 1-jén. MTI/EPA/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys

Az EU kezd a kettős mérce etalonjává válni. Ami állítólag jó az uniónak, az Magyarországon kötelezettségszegési eljárásokhoz vezet. Ennél abszurdabb már nem is lehet – így reagált Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti delegációjának vezetője arra, hogy az Európai Bizottság újabb eljárást indít Magyarország ellen. Ennek alapja egy törvény, amellyel a magyar kormány meg akarja akadályozni a külföldi beavatkozást. Brüsszel ebben a magyarországi szólásszabadság korlátozását látja – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Maga az Európai Unió is törvényt tervez elfogadni a külföldi befolyás ellen. A civil szervezeteket és tudományos intézményeket arra akarják kötelezni, hogy minden nem uniós finanszírozást nyilvánosságra hozzanak, hogy így küzdjenek a külföldi befolyás ellen az EU-ban. Hogy ugyanez most miért sérti a véleménynyilvánítás szabadságát Magyarországon, azt tényleg nem érti senki. Vagy nézhetjük a dolgot fordítva is: Ha ez Magyarországon sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, akkor természetesen ugyanez vonatkozik az EU-ra is

– mondta Vilimsky. A jobboldali képviselő úgy véli, az Európai Bizottság valóságos kampányt folytat Magyarország ellen, és a legabszurdabb érvektől sem riad vissza. Ugyanakkor már régóta illiberális útra lépett egy sor olyan törvénnyel, amelyek egyre inkább korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.

Ilyen például a digitális szolgáltatásokról szóló törvény az internetes cenzúrával, az európai médiaszabadságról szóló törvény a központi médiafelügyeleti hatóság létrehozására tett kísérletével vagy az East StratCom Task Force, amellyel maga az EU próbál befolyást gyakorolni harmadik országokban, különösen Kelet-Európában

– sorolta az FPÖ európai parlamenti képviselője.

Fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (balra) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletre érkezik az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. február 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)