Brüsszelnek nagyon nem tetszik a magyar szuverenitásvédelmi törvény: eljárás indult hazánk ellen

Kötelezettségszegési eljárást indítanak hazánk ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt.

Párizs, 2024. január 5. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtó képviselõinek nyilatkozik Jacques Delorsnak, az Európai Bizottság korábbi elnökének búcsúztatási szertartása elõtt a párizsi Invalidusok dómja díszudvarán 2024. január 5-én. Jacques Delors 2023. december 27-én hunyt el 98 éves korában. MTI/EPA/Yoan Valat Fotó: Yoan Valat

„Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt” – áll a bizottság honlapján. Mint írják, ez a határozat azt követően született, hogy a bizottság alapos értékelésnek vetette alá a magyar Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22. óta hatályos, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvényt, amely létrehozza a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, február 1-jével megkezdte működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH), amelynek élére Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök Lánczi Tamás politológust nevezte ki – adta hírül az SZH. 

A hivatal azzal a céllal jött létre, hogy óvja Magyarország politikai, gazdasági és kulturális önrendelkezését. 

Az SZH feladata, hogy felhívja a magyar társadalom és a politikai döntéshozók figyelmét a külföldi befolyásolási kísérletekre. Ennek érdekében saját hatáskörben és más állami szervekkel együttműködve vizsgálatokat folytathat, ezek eredményét pedig a nyilvánosság elé tárja. A magyar szuverenitás védelméért javaslatokat tehet a jogalkotónak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország a globális átalakulások korszakában is saját maga dönthessen sorskérdéseiről

– emelték ki.

A bizottság szerint azonban a szuverenitásvédelmi törvény sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket; a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát; az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az uniós polgárok választójogát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát, az ügyvédi titoktartási kötelezettséget; valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre.

A Magyar Nemzetnek adott interjújában korábban Lánczi Tamás, az SZH vezetője beszélt arról, hogy miért van szükség a hivatal létrehozására. 

Látjuk, hogy mi zajlik körülöttünk a világban. Nemzetállamok rendülnek meg, háborúba keverednek – akár konkrét fegyveres összetűzésbe vagy kereskedelmi konfliktusba –, de zajlik egy kulturális harc is Nyugaton. Ezek mind veszélyeztetik a nemzetállamok létét. 

A jövő sajnos borúsan fest, ha nem vagyunk résen, akkor különösen egy tíz-tizenöt milliós közösség számára, mint amilyen a magyar, ez egy nagyon nehéz időszak lehet. De mindez igaz az összes kelet-közép-európai népre is” – fogalmazott Lánczi Tamás, hozzátéve, hogy „a térségben sokan értik ezeket az összetett kihívásokat, ugyanakkor Magyarország volt az első, amely erre intézményes választ is adott”.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)