Lánczi Tamás: Résen kell lennünk

– Fontos, hogy el lehessen kerülni a 2022-es hasonló beavatkozási kísérleteket – fogalmazott Lánczi Tamás a lapunknak adott interjúban. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője elmondta, hogy azok az erők, amelyek Magyarországgal szemben dolgoznak, nem fognak egy csapásra megszűnni. Szót ejtett arról is, hogy a hivatal feladata alapvetően a feltárás, a vizsgálat és kutatás. Felhívta a figyelmet, hogy a világban két eszmeáramlat van: az egyik, amit úgy ír le Soros György, hogy a nyílt társadalom, míg velük szemben állnak azok, akik jónak tartják a nemzetállami szuverenitást.

Lánczi Tamás Politológus Budapest 20240119 Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Miért szükséges a hivatal életre hívása?

– Látjuk, hogy mi zajlik körülöttünk a világban. Nemzetállamok rendülnek meg, háborúba keverednek – akár konkrét fegyveres összetűzésbe vagy kereskedelmi konfliktusba –, de zajlik egy kulturális harc is Nyugaton. Ezek mind veszélyeztetik a nemzetállamok létét. A jövő sajnos borúsan fest, ha nem vagyunk résen, akkor különösen egy tíz-tizenöt milliós közösség számára, mint amilyen a magyar, ez egy nagyon nehéz időszak lehet. De mindez igaz az összes kelet-közép-európai népre is. 

A térségben sokan értik ezeket az összetett kihívásokat, ugyanakkor Magyarország volt az első, amely erre intézményes választ is adott.

– Milyen feladatai lesznek a hivatalnak?

– A törvény egyértelműen fogalmaz: a Szuverenitásvédelmi Hivatal alapvetően feltár, vizsgál és kutat. Feltérképezi, hogy hol sérül vagy hol sérülékeny a magyar szuverenitás. Ezeket a potenciális gócpontokat és veszélyforrásokat próbálja feltárni és rámutatni. Ehhez a munkához pedig igénybe veheti más állami szervek segítségét. A Szuverenitásvédelmi Hivatal maga nem folytat nyomozást, mivel nem titkosszolgálat, rendőrség vagy ügyészség. De együttműködhet az említett állami szervekkel, információkat kérhet tőlük, amelyeket elemezhet a hivatal, ezeket az elemzéseket pedig időről időre közre fogja adni. Ezenfelül javaslatokat fogalmazhat meg a döntéshozók számára, ha úgy látja, hogy jogszabályt kell alkotni a magyar szuverenitás megvédéséhez.

– Tehát szankcionálási jogköre nem lesz a hivatalnak?

– Nincsen szankcionálási jogköre a hivatalnak. A legfontosabb eszközünk és fegyverünk a nyilvánosság. A magyar embereknek ugyanis joguk van ahhoz, hogy tisztán lássanak, hogy kik és hogyan próbálják meg befolyásolni a véleményüket. Teljesen jogos válaszói igény az, hogy kiderüljön, hogy a politikai aktorok vagy a politikai térben lévő szereplők mögött milyen finanszírozás áll, adott esetben kiknek az érdekei ügyében járnak el. Ugyanez érvényes azon civilnek mondott szervezetekre is, amelyek céljaik közt fogalmazzák meg az átláthatóságot, ugyanakkor saját magukra már nem tartják kötelező érvényűnek ezt az elvet.

– Figyelembe vesznek nemzetközi példákat a hivatal működésében, valamint irányításában?

– Tájékozódunk és figyeljük, hogy mi zajlik a világban. Sokan gondolkodnak a szuverenitás kérdéséről. Franciaországban is van egy, kifejezetten az államtanács által szervezett konferenciasorozat, amelyik a francia szuverenitás védelméről szól. Emellett törvényt is alkottak Franciaországban, amely a francia befektetések védelméről szól, hiszen óriási vagyonok mozognak a világban és tradicionális francia cégeket vásárolnak fel külföldi szereplők, ennek pedig ellen próbálnak tartani a franciák. De ez csak egyetlen példa. 

Szerte a világban zajlik a szuverenitás védelméről egyfajta gondolkodás, amelyeket figyelünk, és amennyiben látunk jó gyakorlatokat, akkor ezeket javasoljuk a magyar jogalkotónak, hogy ültesse át.

– Milyen szerepe lesz a hivatalnak az önkormányzati és az európai parlamenti választási kampányokban?

– A helyzet nem könnyű, mivel a hivatal február elsejével áll fel, és egyszerre kell a hivatal struktúráját felépíteni, valamint foglalkozni azzal a kihívással, amit az európai parlamenti, illetve az önkormányzati választás jelent. Ki fogunk dolgozni egy módszertant, amellyel monitorozzuk a választás tisztaságát abból az aspektusból, hogy történik-e külföldi beavatkozás.

– Elejét lehet venni annak, hogy tiltott kampányfinanszírozás jelenjen meg a most következő választási kampányban?

– A 2022-es választások után kiderült, hogy egy beavatkozási kísérlet zajlott. Hogy a külföldi szereplők elégedettek voltak-e a kísérlet eredményeivel, azt nekem nem feladatom minősíteni. Az azonban bizonyos, hogy még egyszer nem fordulhat elő ilyen befolyásolási kísérlet. A szuverenitásvédelmi törvény megalkotását, valamint bizonyos jogszabályi szigorításokat is ez indukálta. Tökéletes védelem persze nem létezik, de hatalmas lépés a hivatal létrejötte és a jogszabályi módosítások, mint például a külföldi pénzek elfogadásának a tilalma, amelyet ha valaki megszeg, akkor az akár három év szabadságvesztéssel is büntethető. 

Mindez fontos, hogy el lehessen kerülni a 2022-es hasonló beavatkozási kísérleteket, ám azok az erők, amelyek Magyarországgal szemben dolgoznak, nem fognak egy csapásra megszűnni. Keresnek majd új lehetőségeket és beavatkozási módokat, úgyhogy nekünk is résen kell lennünk.

– Adott esetben szükséges lehet további szigorításokat is bevezetni?

– Ha egy új jelenséget tapasztalunk, amely veszélyezteti a választásokat vagy más aspektusból fenyegeti a magyar szuverenitást, akkor törvény adta kötelességünk és feladatunk, hogy javaslattal éljünk az Országgyűlés vagy a kormány felé, hogy alkosson jogszabályt az esetleges beavatkozási kísérletek kivédése érdekében.

– A választási kampányok között mi lesz a hivatal fő feladata?

– A választások során van egy kötelező feladat, míg két választás között vannak a szellemileg leginkább kihívást jelentő és inspiráló munkák. A magyar szuverenitást nem csak a választásokon kell megvédeni, mivel a szuverenitásnak több aspektusa van. Ezek közé tartozik a gazdasági, a politikai, valamint a kulturális aspektus. Továbbá ott van még a média kérdésköre is. Ezekben a dimenziókban is kutatásokat és vizsgálatokat fogunk végezni, hogy ezeken a területeken milyen mértékben érvényesül a magyar szuverenitás.

– Mit gondol arról, hogy a baloldalon már a hivatal létrehozásának az ötlete után arról értekeztek, hogy az politikai boszorkányüldözést fog végezni?

– Boszorkányüldözést ők folytatnak, mivel úgy, hogy még nem is látták a normaszöveget és nem tudták, hogy ki fogja vezetni a hivatalt, már gyakorlatilag megfogalmazták a vádat és konkrét prekoncepcióval álltak elő. Nem adták meg az esélyt sem a hivatalnak, sem nekem, hogy elkezdjük a munkát, és majd ez alapján ítéljék meg a szervezet működését. 

Nem tudom, hogy milyen konkrét sérelem érte azokat, akik a kritikákat megfogalmazták, de mégiscsak az én lakásom ajtajára függesztettek ki táblát és fenyegettek meg többek között akasztással is.

Azok rettegnek és próbálnak magukból már most mártírt csinálni, akik valójában fenyegetnek. Továbbá én nem látok bal- és jobboldalt, csak olyanokat, akik a magyar szuverenitást gyengítik, és olyanokat, akik azt erősítik. Nekem ezen a szemüvegen keresztül kell néznem a világot.

– Várható, hogy ezek az erők, amelyek a magyar szuverenitást igyekeznek gyengíteni, az elkövetkezendő időszak során is támadásokat indítanak?

– Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, de az biztos, hogy a világban két eszmeáramlat van. Az egyik, amit úgy ír le Soros György, hogy a nyílt társadalom. Ez egyértelmű megfogalmazása annak, hogy a nemzetállamokat le kell bontani. Tehát nem árul zsákbamacskát sem Soros György, sem az ő követői. Egyértelműen a nemzetállami szuverenitás ellen vannak, és azt rossznak tartják. Velük szemben állnak azok, akik jónak tartják a nemzetállami szuverenitást. Engem azért neveztek ki ennek a hivatalnak az élére, hogy a szuverenitást védjem, és ezzel foglalkozom majd az elkövetkezendő időszakban. Várható, hogy személyes támadásokat kapok, de a hivatalt is támadni fogják. 

Továbbá számítani lehet arra is, hogy az Európai Unió eljárást fog indítani tágabb értelemben a magyar szuverenitás, azon belül elsősorban a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az intézményt létrehozó törvény miatt Magyarországgal szemben. Ezekre fel kell készülni, de ilyen a boksz.

– Régóta tartó harc van a nemzetállami szuverenitást óvó és a nyílt társadalmat hirdető erők között. Hogyan áll most ez a harc és mi lehet a kimenetele az elkövetkezőkben?

– Próbálok kilépni a politikai elemző szemszögéből, de annyit azért szerintem el lehet mondani, hogy a helyzet Európában nem éppen rózsás. Az európai szuverenitás ugyanis az elmúlt években súlyos sebeket kapott, és nemcsak a konnektivitás, de az a globalizált világ is megszűnőben van, amelyet eddig megszoktunk. A közeljövő egyik nagy kérdése lehet az, hogy van-e lehetőség még a visszafordulásra, hogy meg tudjuk-e őrizni Európát olyannak, amilyennek mi megismertük, vagy az átalakulási folyamatok már nem fordíthatók vissza.

– Lehetséges, hogy az európai parlamenti választásokon a szuverenista erők kerekednek felül?

– Minden lehetséges, de erről majd az európai embereknek kell elmondaniuk a véleményüket. Mi azon fogunk dolgozni, hogy a választásokon a magyar emberek bárhogyan is döntsenek, azt a döntést saját maguk hozhassák meg külföldi befolyásolástól mentesen.

Borítókép: Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője (Fotó: Bach Máté)