A svéd miniszterelnök a magyar Országgyűlés szavazását követően sajtótájékoztatón kitért arra, hogy Svédország kétszáz év függetlenségét hagyja maga után.
A NATO-tagság azt jelenti, hogy csatlakozunk számos demokrácia békéért és szabadságért való együttműködéséhez, ami egy nagyon sikeres együttműködés.
A köztévé külpolitikai kommentátora hasonlóképpen a kormányfőhöz, történelminek nevezte a hétfői napot. Megjegyezte, néhány éve még elképzelhetetlen lett volna a svéd tagság, ugyanakkor az orosz–ukrán háború kitörése mindent megváltoztatott, mind politikai, mind választói akarat megvolt a felvételi kérelem benyújtásához. Ezután mindenki gyors csatlakozásra számított, de nem így lett, a svéd NATO-folyamatot előre nem látható kudarcok kísérték.
Elsősorban Törökország ellenállásába ütközött, amit a stockholmi Korán-égetések, valamint az Erdogan elnököt ábrázoló bábú fejjel lefelé történő felakasztása a városháza mellett tovább tüzelt. Miután a török ratifikációval kapcsolatos ellenállás megoldódni látszódott, jöttek a magyar aggályok.
A 21 hónapig tartó folyamat után, amikor hétfőn Magyarország is ratifikálta a csatlakozási kérelmet, a kommentátor szerint Ulf Kristersson miniszterelnök és Tobias Billström külügyminiszter inkább csak megkönnyebbülést érezhet, mint örömöt.
Ezt egyébként a miniszterelnök is megerősítette a Göteborg Posten szerint. Ulf Kristersson azt mondta, örül, hogy megszületett a döntés, de nincs ok az örömre.
A hangulat jelenleg nem éppen ünnepi, és ez valószínűleg rám is hat. Az ünnepnek akkor kell eljönnie, amikor Ukrajna is elnyerte a szabadságát.
A Svenska Dagbladet jobboldali napilap úgy kommentálta a ratifikációt, hogy várható volt, hogy a magyar parlament igennel szavaz, kitérve arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök konzekvensen azt mondta az elmúlt hónapokban, Magyarország meg fogja szavazni az ország csatlakozását.
Emlékeztetett arra is, hogy a magyar kormány több alkalommal is elégedetlenségét fejezte ki Svédországnak a demokrácia magyarországi helyzetével kapcsolatos kritikus kijelentéseivel kapcsolatban. Hozzátette a cikk írója, hogy a magyar ellenzék még a tavaszi parlamenti ülésszak megnyitása előtt szavazást kért a svéd kérdésben, de az totális kudarcot vallott, majd a múlt pénteki svéd miniszterelnöki látogatásra is kitért, ami fontos lépés volt a két ország kapcsolatában, aminek legjelentősebb eredménye a JAS 39 Gripen gépek eladása.
A Dagens Nyheter elsősorban azzal foglalkozott, mit jelent Oroszországnak Svédország NATO-tagsága. A lap publicistája szerint nagy lépés Oroszország ellenében, hogy Svédország felhagyott a semlegességével. A lapíró szerint a Kreml a háborúval csak azt érte el, hogy az észak-atlanti szövetség kibővült, és a Balti-tenger a nyugati szövetségesek beltengerévé vált, valamint olyan elszigetelt lett Moszkva, amire harminc éve nem volt példa, ugyanakkor kritikát is megfogalmaz.
Szerinte a Nyugat nem szállított elegendő mennyiségű és minőségű fegyvert és lőszert Ukrajna számára ahhoz, hogy legyőzze az orosz megszállókat, pedig a képesség nem hiányzik, csak az akarat.
A baloldali lap szerzője az Egyesült Államokra is kitér: ha Donald Trump visszatér az elnöki székbe, nem elképzelhetetlen, hogy az USA kilép a NATO-ból.
A svéd miniszterelnök hétfői X-bejegyzésében közölte: Svédország kész vállalni a rá háruló felelősséget az euroatlanti biztonság terén. Másnap reggel Ulf Kristersson a SVT köztelevízió reggeli műsorában reagált Emmanuel Macron kijelentésére, hogy nem zárható ki csapatok küldése Ukrajnába, és „mindent megtesznek”, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút. Kristersson szerint ez jelenleg egyáltalán nem releváns kérdés. Szerinte Macron megvitathatja, hogy Franciaország küldjön-e csapatokat Ukrajnába, de ez nem NATO-kérdés. „Ha egy ország csapatokat akar küldeni a világ más részeire, az nem érinti a NATO-t – mondta és úgy folytatta, hogy „Franciaország hagyománya nem a svéd hagyomány.”
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón a karmelita kolostorban 2024. február 23-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
