Utolsó kísérlet Julian Assange kiadatásának megakadályozására

Kétnapos tárgyaláson mérlegelik, hogy a WikiLeaks alapítója kaphat-e engedélyt a 2022-es döntés elleni fellebbezésre. Akár életfogytiglani börtönbüntetésre is számíthat az Egyesült Államokban, ha elítélik kémkedés vádja miatt.

(FILES) WikiLeaks founder Julian Assange gestures from the window of a prison van as he is driven out of Southwark Crown Court in London on May 1, 2019, after having been sentenced to 50 weeks in prison for breaching his bail conditions in 2012. The High Court in London will begin on february 20, 2024 hearing WikiLeaks founder Julian Assange's final UK appeal against extradition to the United States to face trial over publishing secret military and diplomatic files. Washington wants the 52-year-old Australian citizen extradited after he was charged there multiple times between 2018 and 2020 in connection with WikiLeaks' 2010 publication of files relating to the US-led wars in Iraq and Afghanistan. (Photo by Daniel LEAL / AFP) Fotó: Daniel LEAL / AFP

A WikiLeaks alapítójának, Julian Assange-nak az ügyvédei kedden egy utolsó kísérletet tesznek arra, hogy harcoljanak az Egyesült Államoknak való kiadatása ellen, ahol akár életfogytiglani börtönbüntetésre is számíthat, ha kémkedés vádjával elítélik, írta meg a The Guardian.

A legfelsőbb bíróság kétnapos meghallgatásán azt vizsgálják, hogy az ausztrál származású Assange, akit csaknem öt éve tartanak fogva a belmarshi börtönben, kaphat-e engedélyt arra, hogy fellebbezzen az akkori belügyminiszter, Priti Patel 2022-ben hozott kiadatási határozata ellen.

Assange támogatói szerint, ha a bíróság elutasítja a kérelmet, az szabaddá tenné az utat az USA-ba való elszállítása előtt, mivel félő, hogy megromlik az egészségi állapota.

A WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítójának, Julian Assange ausztrál oknyomozó újságírónak a szabadon engedését követeli egyik támogatója egy londoni tüntetésen 2021. október 23-án (Fotó: MTI/AP/Alberto Pezzali)

Assange kérte, hogy személyesen jelenhessen meg a bíróságon, de várhatóan videókapcsolaton keresztül jelenik meg Belmarshból. Felesége, Stella Assange elmondta: „Az élete minden egyes nap, amikor börtönben van, veszélyben van. Ha kiadják, meg fog halni”. A fellebbezésről szóló múlt heti tájékoztatón hozzátette: „Ez a végső meghallgatás, ha nem Julian javára válik, nincs lehetőség fellebbezni a legfelsőbb bírósághoz vagy bárhová ebben a joghatóságban”.

A Donald Trump elnöksége idején felélesztett amerikai eljárás keretében Assange-nak 17 kémkedéssel és egy számítógépes visszaéléssel kapcsolatos váddal kell szembenéznie a titkos anyagok megszerzésében és nyilvánosságra hozatalában játszott állítólagos szerepe miatt.

Assange ügyvédei azzal érvelnek majd, hogy kiadatása politikai véleményéért való büntetésnek minősülne. Várhatóan arra is hivatkoznak majd, hogy a döntés sérti az emberi jogokról szóló európai egyezményt, beleértve a szólásszabadsághoz való jogot is.

A WikiLeaks nyilvánosságra hozta az Egyesült Államok iraki és afganisztáni tevékenységének részleteit, és videofelvételeket is tartalmazott az amerikai erők helikopteres támadásáról, amely során 11 ember, köztük a Reuters két újságírója vesztette életét.

Ügyvédei szerint, ha az amerikai vádak alapján elítélik, akár 175 év börtönbüntetést is kaphat. E hónap elején egy másik ügyben Joshua Schulte volt CIA-tisztet negyven évre börtönözték be, mert titkos anyagokat adott át a WikiLeaksnek. 

Assange-t azzal vádolják, hogy összeesküvést szőtt az amerikai hadsereg informátorával, Chelsea Manninggel, hogy feltörje a Pentagon egyik számítógépét, és titkos diplomáciai táviratokat és katonai aktákat tegyen közzé. Manning büntetését Barack Obama megváltoztatta, és hét év börtön után szabadult.

2012-ben Assange politikai menedékjogot kapott Ecuadorban, miután a bíróságok úgy döntöttek, hogy ki kell adni Svédországnak egy nemi erőszakkal kapcsolatos nyomozás részeként, amelyet később megszüntettek. 2019-ben tartóztatták le, amikor az ecuadori kormány visszavonta menedékjogi státusát. Ezután börtönbe került, mert kihagyta az óvadékot, amikor először a nagykövetségen keresett menedéket.
Belmarshban tartják fogva, amíg a kiadatási harc az Egyesült Államokkal folytatódik.

Egy londoni bíró kezdetben azzal az indokkal akadályozta meg Assange átszállítását az Egyesült Államokba, hogy a kemény amerikai börtönkörülmények között valószínűleg öngyilkos lesz. Egy későbbi bíróság engedélyezte a költözést, miután az amerikai hatóságok biztosítékokat nyújtottak a megfelelő bánásmódról.

"If wars can be started by lies, peace can be started by truth" - #JulianAssange#FreeAssange #DayX pic.twitter.com/zhoORxK8K2

— Free Assange - #FreeAssange (@FreeAssangeNews) February 19, 2024

Borítókép: A WikiLeaks alapítója, Julian Assange gesztikulál a börtönautó ablakából, miközben kihajtják a londoni Southwark Crown Courtból 2019. május 1-jén, miután 2012-ben 50 hét börtönbüntetésre ítélték óvadéki feltételeinek megszegése miatt. A londoni legfelsőbb bíróság 2024. február 20-án kezdi tárgyalni a WikiLeaks-alapító Julian Assange utolsó brit fellebbezését az Egyesült Államoknak való kiadatása ellen, hogy bíróság elé álljon a titkos katonai és diplomáciai akták közzététele miatt. Washington azt akarja, hogy adják ki az 52 éves ausztrál állampolgárt, miután 2018 és 2020 között többször is vádat emeltek ellene ott a WikiLeaks által 2010-ben közzétett, az Egyesült Államok vezette iraki és afganisztáni háborúkkal kapcsolatos akták kapcsán (Fotó: Daniel Leal/AFP)