Küszöbön az újabb háború: Örményország úgy járhat, mint Ukrajna?

Már nem korábbi legfontosabb szövetségesétől várja Örményország a segítséget, hanem a Nyugattól. Jereván pénteken részvételét is felfüggesztette az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében. A kaukázusi ország keleti szomszédjával, Azerbajdzsánnal két alkalommal is háborút vívott Hegyi-Karabahért, ám tavaly ősszel ismét fokozódott a helyzet a térségben. Jereván azonban úgy látja, Baku nem tartja be a korábbi megállapodásokat, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök újabb háborútól tart.

2024. 02. 23. 18:36
Hegyi-Karabah, 2020. október 6. Az örmény védelmi minisztérium által közreadott kép az azeri és az örmény fegyveres erõk közötti összecsapásokról a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. október 6-án. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. MTI/EPA/Örmény védelmi minisztérium Fotó: Örmény védelmi minisztérium
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hatalmas irányváltás következett be Örményország politikájában: a kaukázusi ország ugyanis felfüggesztette tagságát az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSzSz). Nikol Pasinján örmény miniszterelnök attól tart, Azerbajdzsán újabb támadásra készül, amely már a harmadik háború lenne a két ország között. Az első hegyi-karabahi háború 1988 és 1994 között zajlott, örmény katonai győzelemmel ért véget, a második pedig 2020-ban zajlott és azeri győzelemmel zárult. A katonai összecsapások azonban folyamatosak voltak az elmúlt években: egy héttel ezelőtt az azeri határőrszolgálat arról számolt be, hogy egy határőrük megsebesült örmény területről leadott lövésektől. Egy napra rá az azeri határőrszolgálat „megtorló műveletről” számolt be, amelyben megsemmisítetek egy örmény harcálláspontot. Jereván négy örmény katona haláláról számolt be – írta az MTI.

Pasinján szerint a felek közötti béke jelenleg lehetetlen.

A KBSzSz-tagság felfüggesztését azzal indokolta a miniszterelnök, hogy a szervezet nem teljesítette célkitűzéseit Örményország esetében, különösen 2021–2022-ben. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azonban azt mondta, Örményország nem küldött hivatalos értesítést a lépésről. Hozzátette: kapcsolatfelvételre készülnek a kaukázusi országgal, és igyekeznek tisztázni a helyzetet. Moszkva egyúttal arra kérte Jerevánt, a szervezeten belül vitassák meg a problémákat, és retorikai szinten ne a keleti nagyhatalmat támadják. Az MTI emlékeztetett: Pasinján a november 23-i minszki csúcstalálkozón sem vett részt.

Hogy mennyire végleges Örményország döntése, miszerint kilép az orosz befolyási övezetből, nem tudni, ám vannak árulkodó jelek. A kaukázusi ország pénteken a francia PGM céggel között szerződést mesterlövészpuskák beszerzéséről, valamint szándéknyilatkozatot örmény tisztek kiképzéséről.

Ennek hátterében az áll, hogy Jereván igyekszik fokozatosan csökkenteni függőségét Moszkvától

– írta az MTI az AFP hírügynökségre hivatkozva.

Az örményországi orosz katonai bázisokat nem zárnák be, Jereván ugyanakkor leszögezte, újakat nem lehet létesíteni országa területén. Moszkvának nagyon nehéz dolga van ebben a helyzetben, hiszen két szövetségese harcol egymással. Az örményeket nem tudják kellőképpen támogatni, miközben az azeriek Törökországgal állnak szoros kapcsolatban. Ahogy mondani szokták, egy nép két állam. Viszont nem akarnak rosszban lenni az oroszok a törökökkel sem, hiszen Isztambul nagyon fontos partnere az oroszoknak több területen is. Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt időszakban többször is találkozott Recep Tayyip Erdogannal, legutóbb a hónap elején.

 

Az Ukrajna-politikát alkalmazza a Nyugat

Franciaországnak viszont bizonyos fokú semlegességet kellene mutatnia, tekintve, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt működő Minszki Csoport tagja, amely 1992-ben az azeri–örmény konfliktus békés lezárása érdekében alakult meg – állítják szakértők. Párizsnak tehát az lenne a feladata, hogy a felek közötti, békefolyamatról szóló tárgyalásokat elősegítse – ehhez képest most mégis felfegyverzi Jerevánt.

Franciaország azonban igen érzékeny területet, egészen pontosan orosz befolyási övezetet érint, és egyelőre nem tudni, Oroszország hagyni fogja-e korábbi szövetségese felfegyverzését.

Ukrajna esete azonban aggodalomra ad okot: miután a NATO már veszélyesen megközelítette az orosz határokat, Moszkva határai biztonsága érdekében megindult a volt szovjet ország ellen. Kijevbe 2022 februárja óta szinte mérték nélkül özönlenek a nyugati fegyverek és pénzek. Hasonló forgatókönyvet láthatunk a Kaukázusban is, ráadásul ismét egy posztszovjet ország esetében: Örményország ugyanis 1991-ben vált függetlenné a Szovjetunió szétesésével.

A francia segítség egy másik érdekessége, hogy a fegyverek egy részét Indiából, Iránon át szállítanák. A perzsa ország egyébként Örményország másik nagy szövetségese.

Mindeközben az Európai Unió demilitarizációt sürget a térségben, ehhez képest a 2020-ban orosz, örmény és azeri részvétellel megkötött tűzszüneti megállapodás óta továbbra is érkeznek a fegyverek a két kaukázusi országba.

Borítókép: Azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapások a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. október 6-án (Fotó: MTI/EPA/Örmény védelmi minisztérium)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.