Mit jelent hazánk szempontjából az új migrációs paktum?

Az új migrációs paktumról és ennek hazánkra vonatkozó hatásairól is beszélt Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.

Salla, 2023. november 23. Illegális bevándorlók az észak-finnországi Salla település Oroszországgal határos átkelõhelyénél 2023. november 23-án. Finnország november 24. éjféltõl lezárja átkelõit Oroszországgal közös határán egy a lappföldi Raja-Jooseppi határátkelõ kivételével, és az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynökségének (Frontex) segítségét kérte a finn-orosz határon felgyülemlett illegális bevándorlók nagy száma miatt. MTI/AP/Lehtikuva/Jussi Nukari Fotó: Jussi Nukari

Az Európai Parlament LIBE bizottsága elfogadta szerdán a migrációs paktumot, amelynek pontjai egyebek mellett kimondják, hogy a tagállamok választhatnak a menedékkérők befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy operatív támogatás nyújtása között.

Gönczi Róbert (Fotó: Gyurkovits Tamás)

Az új migrációs paktumnak négy kiemelkedő pontja van, amiből egy az, amely hazánkkal kapcsolatban igazán nagy változásokat idézhet elő, mondta el lapunk kérdésére Gönczi Róbert a Migrációkutató Intézet elemzője.

Ez a dublini rendszernek az átalakítása vagy akár meg is szüntetése és egy új szolidaritási rendszernek a felállítása, aminek a pontos határai még nem körvonalazódtak

– fogalmazott.

– Ez valahogy úgy nézne ki, hogy minden állam maga határozná meg, hogy hogyan tudna hozzájárulni a migráció európai uniós szintű kezeléséhez. Ennek azonban van egy aggasztó tényezője, hogy ebbe vélhetően belefoglalnák a migránsoknak az Európai Unió határain belüli szétosztását – mutatott rá az elemző.

Gönczi Róbert elmondta, az úgynevezett kvótamigránsok rendszere 2015 óta folyamatosan jelen van az európai politikai közbeszédben, azonban ez nem tűnik a leghatékonyabb megoldásnak, hangsúlyozta. A schengeni övezeten belül ugyanis nehezen lehet ellenőrizni azt, hogy ki hova kerül, és onnan esetleg hova távozik.

Az elemző erre a Migrációkutató Intézet esettanulmányát hozta fel példaként, amely szerint a három balti állam korábban fogadott be kvótamigránsokat, de ezek kilencven százaléka egy éven belül eltűnt a három országból, és később Svédországban, Németországban és más nyugat-európai államokban tűntek fel. 

Emellett a legnagyobb hatása a paktumnak a külső határok védelmének átalakítása lenne, ennek részletei azonban pontosan továbbra sem tisztázottak

– mondta a kutató.

Illegális bevándorlók érkeznek Európába. Fotó: Havran Zoltán

„Az újraelosztási rendszerben kialakulhatnának az EU-n belüli áramlások is azokból az országokból, ahová áthelyezték ezeket a migránsokat azokba az országokba, ahová valójában szeretnének távozni, hiszen jellemzően a célországok nem változtak”, hangsúlyozta. Ugyanakkor mostantól szükséges lenne a többi uniós országnak is befogadni ezeket a migránsokat, menekülteket és menedékkérőket – tette hozzá. Gönczi Róbert szerint a valódi probléma az, hogy az uniós külső határok megerősítése kevésbé, vagy egyáltalán nem valósulna meg, amire pedig igazán szükség lenne.

Hozzátette: a tavalyi és várhatóan az idei évben is jelentős migrációs nyomás várható, de ehelyett a tagállamok elkezdtek arra koncentrálni, hogy a belső határoknak az ellenőrzése valósuljon meg. Erre több példa is volt, Németország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria. Semmiféleképpen nincs ez összhangban a korábbi schengeni megállapodásokkal és várhatóan ez akadályozni fogja az Európai Unió működését is.

Az elemző szerint a migrációs áramlásokkal kapcsolatosan azt kell látnunk, hogy már most a legmagasabb szinten vannak a számok 2016 óta, mutatott rá. Szükséges kiemelni a 2023-as számokat, amik 2016 óta a legmagasabbak, és annak ellenére azok, hogy a Frontex jelentései szerint most januárban történt negatív változás, de ez inkább a téli időszak szokásos csökkenésének köszönhető, tette hozzá Gönczi Róbert.

Borítókép: Illegális bevándorlók az észak-finnországi Salla település Oroszországgal határos átkelőhelyénél 2023. november 23-án (Fotó: MTI/AP/Lehtikuva/Jussi Nukar)