Segélyek helyett munkát követelnek az ukránoknak a lengyelek

A Varsói Egyetem új közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy a lengyelek egyre nagyobb része szeretné, ha az ukránok Lengyelországban inkább dolgoznának, és a válaszadók nagy része ellenzi, hogy az újonnan érkezett ukránok jóléti juttatásait finanszírozná az ország. Eközben Németországban az ukránok egy része ügyeskedéssel szerez sokkal több pénzt, mint amennyi járna neki.

2024. 02. 15. 12:39
In this handout photograph taken and released by Ukrainian presidential press service on January 22, 2024, Ukraine's President Volodymyr Zelensky (R) shakes hands with Poland's Prime Minister Donald Tusk (L) during a press conference following their talks in Kyiv. (Photo by Handout / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / HANDOUT / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE " - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ilyen könnyen kijátszható a német szociális rendszer

Ahogy Lengyelországban, úgy Németországban is rengeteg visszaélésről érkezik panasz az önkormányzati hivatalok részéről. Ahogy arról lapunk nemrég beszámolt a V4NA nemzetközi hírügynökség nyomán, tavaly egy ukrán család negyvenezer euró támogatást vett fel Németországban, annak ellenére, hogy hazájukban éltek. A munkaügyi hivatal havonta mintegy 3200 euró állampolgári támogatást, lakbért és fűtéstámogatást fizetett nekik. A négytagú család egyébként gyorsan kapott lakást és helyet egy bölcsődében, miközben a németeknek gyakran nem jut elég bölcsődei férőhely.

Miután világossá vált, hogy a háború elhúzódik, a család 2023 elején visszautazott nyugat-ukrajnai otthonukba. Télen tértek vissza Schleswig-Holsteinbe, és az otthon töltött idő alatt is ugyanúgy zsebre tették a német adófizetők pénzét. A turpisság akkor derült ki, amikor téli visszatértükkor a család legidősebb gyermekének iskolai helyre volt szüksége.

A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség megerősítette a Focus című lapnak, hogy nem lehetetlen a jóléti rendszert ilyen módon kihasználni. Bár az ukrán menekültek jogilag egyenlők a német állampolgárokkal ezekben a kérdésekben, az ellenőrzési mechanizmusok egy része nem érvényesül.

– Hivatalosan csak akkor kaphat valaki ilyen állampolgári segélyt, ha nincs negyvenezer eurónál több pénze, azonban míg a németeknél könnyű ellenőrizni ezt, addig az ukránoknál az a helyzet, hogy bevallásos alapon működik a dolog. A hatóságok csak azt tudják ellenőrizni, amit az ukránok megadnak mint adat – mondta a Focusnak Steffi Ebert, a thüringiai Schmalkalden-Meiningenben működő munkaügyi központ vezetője.

A nyugat-ukrajnai család esetében azonban elsősorban nem a vagyon ellenőrzésének hiánya okozta azt, hogy feleslegesen fizették a segélyt az adófizetők. Inkább az állami intézmények nem kommunikáltak egymással. A munkaügyi hivatal ugyanis nem tudott arról, hogy a fiú már nem jár napközibe. Az ilyen ellenőrzés azonban nem szokványos, mert ezt a hatóságok rendszeresen elvégzik. Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta azonban olyan sokan érkeznek Németországba, hogy a hivatalok és a hatóságok többszörösen túlterheltek – így gyakran előfordul, hogy egyesek kijátszva a rendszert rengeteg pénzhez jutnak, amelyet valójában a német adófizetők zsebéből vesznek ki.

Novemberi adatok szerint mintegy hétszázezer ukrán menekült részesül állampolgári segélyben Németországban, és többségüknek nincs munkája. Az akkori adatok szerint az ukránok mintegy 19 százaléka állt munkába. 

Kiábrándító

 – így jellemezte a helyzetet Matthias Jendricke, a thüringiai Nordhausen megyei tanácselnöke.

A szociáldemokrata politikus azt hitte, hogy könnyebben be lehetne illeszteni az ukránokat a munkaerőpiacra, mint más menekülteket. Az orosz támadást követő hetekben még Berlinből, buszokkal is hozatott ukrán menekülteket az országába, ugyanis a megyének sürgősen munkaerőre volt szüksége. De aztán „teljesen rossz irányba mentek a dolgok”, ugyanis a menekültek mindössze töredéke akart bekapcsolódni a munka világába.

Hasonlóan látja a helyzetet Joachim Walter kereszténydemokrata politikus. Ő is megyei tanácselnök a baden-württembergi Tübingenben megyéjében. – Az ukrán menekültek munkába állási hajlandósága jelentősen csökkent a segélyezés miatt – jelentette ki Walter.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Tusk lengyel kormányfő (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.