„Ukrajnának elszámolási kötelezettség nélkül szolgáltatnak pénzeszközöket”

Az Európai Parlament (EP) az elmúlt években többször is támadta a szerb államvezetést. Legutóbb olyan állásfoglalást fogadott el, amely szerint a decemberi választásokat nem igazságos körülmények között tartották meg. A voksoláson az Alekszandar Vucsics államfő által is támogatott Szerb Haladó Párt listája fölényesen győzött, s ezzel olyan eredményt ért el, amely alapján egyedül is többsége van a parlamentben. Deli Andor az EP döntésével kapcsolatban a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott: abban bízik, hogy az új összetételű Európai Parlament gyakorlatiasabban kezeli majd a Nyugat-Balkán és Szerbia kérdését. A Fidesz vajdasági származású képviselője ugyanakkor megjegyezte, az eddig alkalmazott ideológiai nyomásgyakorlás politikája egyre távolabb sodorta a térséget az Európai Uniótól, miközben az Európai Unió ukrajnai háborúban tanúsított magatartása is hozzájárul ahhoz, hogy az embereknek elmenjen a kedve az EU-tól. Deli kiemelte: Ukrajna európai uniós csatlakozása gyorsítópályára került, Kijevnek pedig gyakorlatilag elszámolási kötelezettség nélkül szolgáltatnak pénzeszközöket.

Fotó: Michel CHRISTEN

– Miért támadja az EP Szerbiát?

– Nem ez az első alkalom, hogy az Európai Parlament negatív hangvételű jelentést fogadott el Szerbiáról. Az utóbbi néhány évben a Szerbiáról szóló éves országjelentések túlzóan kritikusak, már-már abszurdak. Az Európai Parlament balliberális többsége alig várja az alkalmat, hogy egy Szerbiával, vagy Nyugat-Balkánnal kapcsolatos jelentés fusson be a napirendre, ahol a térség rosszfiújaként mutathatja be az országot. 

Az sem véletlen, hogy a jelentés megvitatása és megszavazása nem ugyanazon plenáris ülés keretein belül következett be. Így gyakorlatilag kétszer tudták elmondani ugyanazokat a már jól ismert, begyakorolt féligazságokat.

Ennek az okait hosszasan lehetne fejtegetni, de alapvetően az EP baloldala szemében a legnagyobb probléma talán az, hogy az országot immáron egy évtizede a jobboldali, konzervatív erők irányítják és az államvezetés – Magyarországhoz hasonlóan – a saját állampolgárai érdekeit helyezi előtérbe. 

– Milyen üzenetet küld ez a kioktató hangnem akkor, amikor Szerbiában alacsony az EU-integráció támogatottsága?

 – Amint azt a felméréseket elemezve láthatjuk, a szerbiai lakosság körében egyre kisebb az Európai Unióhoz való csatlakozási kedv. Azonban azt gondolom, hogy ennek csak az egyik oka az Európai Parlament részéről hallható kioktató hangnem. 

Emellett az Európai Unió ukrajnai háborúban tanúsított magatartása is hozzájárul ahhoz, hogy az embereknek elmenjen a kedve az EU-tól. Egyértelmű, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozása gyorsítópályára került, emellett Ukrajnának gyakorlatilag elszámolási kötelezettség nélkül szolgáltatnak pénzeszközöket.

Eközben az EP Szerbia és a Nyugat-Balkán többi országának anyagi támogatásával kapcsolatos jelentésének tervezetébe olyan javaslatok kerültek, amelyek a Magyarország ellenében is alkalmazott kondicionalitási szabályokhoz hasonló feltételeket látnak elő, és amelyekkel akár az országnak járó uniós források kifizetését is fel lehet függeszteni. Ezt nem kell és nem is lehet szépíteni, egyértelműen kettős mérce alkalmazásáról van szó.

– Az uniós választásokat követő új összetételű EP helyreállíthatja-e a bizalmat?

– Reményeim szerint a júniusi európai parlamenti választásokon bekövetkezik egy jobboldali fordulat. Az előrejelzések is arról tanúskodnak, hogy az embereknek elegük van a baloldal szereptévesztéséből. 

A balliberális elit nem a saját választói érdekeit helyezi előtérbe, hanem a brüsszeli EU-buborékét. Nem ez a helyes hozzáállás és ezt jól láthatjuk a mostanában igen aktuális gazdatüntetések kapcsán is.

Abban bízom, hogy az új összetételű Európai Parlament gyakorlatiasabban kezeli majd a Nyugat-Balkán és Szerbia kérdését. Erre égetően szükség van, hiszen az eddig alkalmazott ideológiai nyomásgyakorlás politikája egyre távolabb sodorta a térséget az Európai Uniótól. Nagy szükségét látom a kölcsönös bizalom újbóli helyreállításának.

– Szerbia kulcsország a Balkán stabilitása szempontjából, az ilyen támadások mennyire veszélyeztetik a régió békéjét?

– Valóban. Szerbia a térség kulcsországa. Szerbia EU-tagsága nem csak az ország és a Balkán érdeke, de ugyanannyira az Európai Unió érdeke is. Amennyiben az EU elmulasztja a lehetőséget, hogy integrálja Szerbiát és a Nyugat-Balkán más országait, azzal teret enged az EU-n kívüli országok térnyerésének. 

A világ gyors átalakulásban van, a geopolitikában pedig soha sem maradnak „légüres” terek. Ha az egyik nagyhatalom meggyengül, vagy kivonul a világ egyik részéből, a helye nem marad betöltetlen, hanem rögtön megjelenik egy másik aspiráns.

Ezt kell mielőbb belátniuk az EU döntéshozóinak annak érdekében, hogy Európa megerősödhessen. Az utóbbi évtizedekben Európa globális térvesztésben van és immár nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy tovább halassza a vitathatatlanul Európa részét képező balkáni térség gyors integrációját.

Borítókép: Deli Andor EP-képviselő (Forrás: Deli Andor Facebook-oldala)