Fierce clashes break out on the Macedonian-Greek border between refugees and the Macedonian army on April 13, 2016 (Photo: Nur Photo via AFP/Guillaume Pinon)
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Európa hatalmas kihívás előtt áll, amellyel az érintett uniós tagállamok már nem tudnak egyedül megküzdeni, a tagállami intézkedések helyett összehangolt cselekvésre lenne szükség az Európai Unióban, vallják az öreg kontinens állampolgárai. Tekintsük át, milyen borzasztó erőszakhullám zúdult a gyanútlan társadalmakra az európai politika meggondolatlan lépései következtében.
A 2015-ös párizsi terrortámadás januárban történt, amikor két dzsihadista fegyveres megtámadta a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét. A támadásban 12 személy halt meg és további 11-en megsebesültek.
A fényképen egy rajz látható, amely a Charlie Hebdo elleni 2015-ös terrortámadás tizenegy áldozatát ábrázolja a hetilap egykori párizsi irodája közelében (Fotó: AFP/Bertrand Guay)
A 2015. november 13-i párizsi támadások mellett számos kisebb-nagyobb terrorakciót és bűncselekményt hajtottak végre békés európai állampolgárok ellen.
A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet híveként 2015-ben a 20 éves Bilal Hadfi november 13-án a Stade de France-nál robbantotta fel magát. A stadionban eközben a Franciaország–Németország labdarúgó-mérkőzést játszották.
Az Annessens-Funck, Bilal Hadfi korábbi iskolája egyébként Brüsszel Molenbeek kerületében található, ahol az iszlamista szálak összefutnak. Már korábban, a Charlie Hebdo elleni támadást követően is tartottak itt terrorellenes razziákat. Itt élt és szervezkedett a 27 éves, belga állampolgárságú Abdelhamid Abaaoud is, akit a párizsi merényletek agyának tartottak. Vele később Párizsban végeztek a kommandósok, a Stade de France-tól néhány utcányira, egy lakásban bujkált.
— Muneer Kartio منير ڪرٽيو (@MuneerKartio) March 22, 2016
A muszlim migránsok szilveszterkor „szexdzsihádot” hirdettek
Csoportokba verődött, a szemtanúk szerint arab vagy észak-afrikai térségből származó, fiatal nőkre vadászó férfiak randalíroztak a kölni dóm közelében. A fiatal migránsok emellett többször is petárdákat dobtak a tömegbe 2015 legvégén, a szilveszteri utcai ünnepségeken.
A németországi szilveszteri erőszak azonban már nem olyan típusú volt, amit előre lehetett látni. Nem álltak mögötte szélsőséges sejtek, ehelyett ott voltak az Észak-Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett férfiakból álló bandák, akik közül sokan részegen nők százait molesztálták, kirabolták és szexuálisan zaklatták Kölnben és más európai városokban. Több mint 650 embert bántalmaztak vagy raboltak ki azon az éjszakán.
„Tele voltak haraggal” – mondta egy 18 éves áldozat.
Az eset a Willkommenskultur, vagyis az „üdvözlő kultúra” végét jelentette, amelyet a német nemzet nagy része oly lelkesen fogadott néhány hónappal azelőtt.
A 2015-ös hatalmas migránsáradat óta több mint másfél millió menedékkérő érkezett Németországba. Ez idő alatt megerősödött a migránsellenes retorika.
2014 és 2016 között Németországban az erőszakos bűncselekmények száma 180 ezer esetről 193 ezerre emelkedett. A gyilkosságok száma 14,6 százalékkal, a nemi erőszak nyolc százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.
Természetes az összefüggés a migránsok beáramlása és a bűnözés növekedése között. 2014 óta a nem német állampolgárságú gyanúsítottak aránya a bűnügyi statisztikákban 24 százalékról valamivel több mint 30 százalékra nőtt (ha a bevándorlással és menekültügyi szabálytalanságokkal kapcsolatos bűncselekményeket vesszük figyelembe).
Svédországban a második legmagasabb a fegyveres bűncselekmények miatti halálozási arány Európában
A skandináv mintaállam erőszakos bandák markában van, ami meglepte a polgárokat és a vezetőket.
Svédország még soha nem látott ilyet. Európában még egyetlen más ország sem látott ehhez hasonlót
– fogalmazott korábban az akkori svéd miniszterelnök.
A rendőrség nyomoz a helyszínen, ahol 2023. szeptember 27-én lelőttek egy fiatal férfit Stockholm déli részén (Fotó: AFP/Pontus Lundahl)
A hivatalos statisztikák szerint 2013 óta több mint kétszeresére nőtt a halálos lövöldözések száma az országban, a kábítószerrel és fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények száma pedig a 2000-es évek eleje óta folyamatosan nő.
2019-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a wiesbadeni bíróság Ali Bashart, aki 2018. májusában megerőszakolta és megölte Susanna Feldmannt. A 22 éves Bashar Irakból érkezett menedékkérőként a családjával a Frankfurt melletti Wiesbadenba, ahol megismerkedett a 14 éves német lánnyal. Miután találkoztak, megerőszakolta, majd brutálisan meggyilkolta, a holttestét pedig egy erdős részen hagyta.
A gyilkosság után Ali Bashar és családja visszament Irakba. Ott vették őrizetbe a kurd hatóságok, majd visszaküldték Németországa, hogy lefolytassák vele szemben a bírósági eljárást.
2017-ben egy ghánai menedékkérőt azzal vádoltak meg, hogy késsel fenyegetve megerőszakolt egy nőt rémült barátja szemel láttára, néhány nappal azután, hogy megtudta, hogy kitoloncolják Németországból.
Az erőszakos migráns a nyugat-németországi Bonn közelében behatolt a pár sátrába, egy fafűrésszel megfenyegette őket, elvette az értéktárgyaikat, majd brutálisan megerőszakolta a 23 éves nőt.
2018-ban gyilkosság vádjával állították bíróság elé azt az elutasított menekültet, aki halálra késelte 15 éves barátnőjét Németországban. Abdul Mobin Dawodzait azzal vádolták, hogy a 15 éves német lányt hétszer szíven szúrta egy 20 centiméteres konyhakéssel, amelyet nem sokkal korábban vásárolt. A lány korábban szakított az afgán tinédzserrel, ez váltotta ki a migráns dühét.
2023-ban egy hajléktalan nigériai migráns megtámadott egy olasz nőt az utcán. Megerőszakolta, aminek következtében a 61 éves asszony később a kórházban belehalt sérüléseibe.
Már egyre több a menekültek elleni támadás is
A német hatóságok megerősítették, hogy 2023 első negyedévében nőtt a menedékkérők ellen elkövetett támadások száma az előző év azonos időszakához képest. Az előzetes adatok szerint 2023 első felében 704 támadás történt menekültek ellen és 80 támadás a menedékkérők szállása ellen. Ez lényegesen magasabb, mint 2022 első felében, ahol 544 támadás volt menekültek és 52 támadás az otthonaik ellen.
A német kormány szerint 2022-ben összesen 1420 politikai indíttatású támadást hajtottak végre menedékkérők és menekültek ellen.
Borítókép: 2016. április 13-án heves összecsapások törnek ki a macedóniai–görög határon, a menekültek és a macedón hadsereg között (Fotó: Nur Photo/Guillaume Pinon)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
