Szorosabb kapcsolat a türk országokkal, Eurázsia kulcsfontosságú tranzitcsomóponttá válása – ilyen külpolitikai célokat fogalmazott meg a napokban Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök. A Magyar Nemzetnek Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója, vezető kutatója, a Széchenyi István Egyetem professzora elmondta, a közép-ázsiai ország kiemelt stratégiai célja a legfejlettebb államok klubjába való belépés. Leszögezte:
Kazahsztán – földrajzi kulcspozíciójának köszönhetően – mindenképpen részese lesz az egyre jelentősebb szárazföldi folyosóknak Kelet-Ázsia és Európa között, legyen szó az EU által is priorizált középső korridorról vagy a Kína által ambicionált Övezet és út kezdeményezésről.
– A German Institute for International and Security Affairs (SWP) legfrissebb, januárban megjelent tanulmánya Kazahsztánt már a világ 12 középhatalmának egyikeként említi – emelte ki a szakértő. Az ország hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, többek között az infrastruktúra területén is.
Vasa László szerint már most középhatalomról beszélhetünk, amelynek további célja a „modern, versenyképes gazdaság és társadalom kialakítása”.
Múlt héten Tokajevet azeri hivatali kollégája, Ilham Alijev fogadta Bakuban. Vasa László a kazah–azeri találkozó kapcsán kiemelte, a két ország kapcsolatában nagy befolyással bír az évszázados türk testvéri, kulturális kötelék. – A Kaszpi-tenger mentén szomszédok is, ráadásul mindkét ország jólétének, fejlődésének alapja az ásványkincsek kitermelése és exportja – magyarázta. A szakértő szerint felértékeli „szerepét az a kazah törekvés, hogy olajexportját Oroszország megkerülésével tudja megszervezni, amely nagyban lazítaná a Moszkvától való függést e tekintetben”.
Sokáig Kazahsztánról nemigen lehetett hallani a hírekben, 2022 januárjában viszont az egész világot bejárták az akkori tüntetésekről, zavargásokról szóló hírek. Az ügynek egyébként még mindig vannak fejleményei: nemrégiben olyan volt rendőrtiszteket ítéltek el, akiket azzal vádoltak, a zavargások során bűncselekményeket követtek el. Vasa László azonban úgy látja, a több mint két évvel ezelőtti események – beleértve a gyors rendteremtést – nem ingatták meg Kazahsztán jó hírnevét, sőt valójában stimulálták a politikai és társadalmi reformfolyamatokat, amelynek eredményeképpen az ország versenyképessége és az élet minősége javult.
